2012. október 31., szerda

15

-ös csapásszám 25m-en. Ennyi sok jó dolog történt velem az utóbbi hetekben sportot illetően. :)

    Ellenben több mint két hete nem futottam. A korábbi másfél hetes láb pihentetés után a Liepnitzseelauf mégis megadta a kegyelemdöfést a jobb talpamban levő ingyulladásnak, így teljes futás stop. Most kezd még csak annyira normalizálódni a jobb talpam, hogy természetesen tudok sétálni...
    Voltaren hegyek meg minden de kb. a falra is kenhetném. Így most bringáztam (300 km) és úszás heti kétszer. Közben megjött a mocskos ősz, így az ídőjárásra jobban rá vagyok utalva a bringázást illetően,a héten ma használtam először.

    De semmi gond, mozgás van és a futás helyett elővettem a gitáromat szinte minden nap gyakorolok. Erősödnek legalább az ujjaim! Ez is valami. :-)

Semmi mást nem tudok elmondani, kérem kapcsolja ki. ;-)

2012. október 14., vasárnap

Liepnitzseelauf-ot választottam

   10 km aszfalt vagy 15 km krossz?  Sajna mindkét futóverseny egy napra esett. Az utóbbi mellett döntöttem, többek között mert ott a gyerekek számára is volt futás lehetőség. Újabb családi sport vasárnapot tartottunk.
   1 kilóméter volt a gyerekek távja, ügyesen futottak. Szép medálokat kaptak és az okleveleik már az éjjeli szekrényeik felett a falon feszítenek büszkén.
   Az én futásom is jó volt, keményen végig, 8. km-nél a "szokásos" jobboldali görcs, de rövid megállás majd az azt követő 1 km alatt most teljesen elmúlt. Nagyon megkönnyebbültem. Ezalatt veszítettem 2 helyezést amit a verseny végéig vissza tudtam szerezni, ez nagyon jó volt. Végül összetett 5. lettem 1:01:13-al,  ez 4:05-ös átlagtempót jelentett az erdei saras, szintes terepen. Elégedett vagyok a futásommal.   
 
Kicsit korán odaéertünk. :) Gladiátor harc.
A játszótéren bemelegítésnél nem is kell jobb :)
Lányom volt ovistárársa is futott, ügyes volt 3. lett a korosztályában
M30-as korosztály.
Egy Liepnitzseelauf-os bögréért kiloholom a belem, no problem  :)


    Ezt a versenyt évente kétszer, tavasszal és ősszel is megrendezik. Tavasszal van 25km-es táv is, ősszel  csak 15 km. (1,2,8 km-es távok mellett) Két év alatt így négyszer indultam a 15 kilóméteres távon,  1:20:34, 1:04:04, 1:02:44, 1:01:13. Az ídők szépen tükrözik a fejlődésem. Úgy érzem eljött az ídő, hogy tavasszal váltsak a 25 kilóméteres távra.

Kiírás: http://rpurwin.bernauer-lauffreunde-forum.de/Liepnitzsee/Daten/AusschreibungLiepnitzseelauf.pdf

Eredmények: http://www.ziel-zeit.de/ergebnisse/15+km,+_4_495.pdf

2012. október 12., péntek

A világ (egyik?) legprofibb dopping összeesküvése

   Írok erről, mert érdekel és követtem az utóbbi fél év híreit a Lance Armstrong ellen folyó USADA nyomozásával kapcsolatban és megdöbbentő amit most olvastam. Bár logikusan az ember sejtette, tudta is, hogy Armstrong sem lehetett kivétel a doppingolásban, ha a mögötte végző profi kerekesek az évek során már mind megbuktak doppinggal, ez nem is volt annyira "érdekes",
VISZONT,
az a professzionális, szisztematikus csapatszintű dopping összeesküvés, amelynek egyik vezéralakja Armstrong volt, és kőkeményen minden bringásnak, ha tetszett neki ha nem, alá kellett vetnie magát a játékszabályoknak, amit most az USADA átfogó nyomozása 11 érintett bringás vallomásait is magába foglalva feltárt, minden képzeletet felülmúl!

Az USADA közzé tette a teljes vádanyagot illetve a nyomozásaik eredményét ezen a címen:

http://cyclinginvestigation.usada.org/
 
Az USADA Statement-et azért olvassátok el mindeképp, mert ott érthetővé válik miért FONTOS! és KELL! ennyi év után is nyomozni doppingvétségek elkövetői után. Maximálisan egyet értek vele. 

A Reasoned Decision, vagyis az indoklás olvasása pedig megdöbbentő példákat említ a szisztematikus doppingbeszervezés, ellátás, elosztás mellett a vonakodók, a korábban terhelő vallomást tevők megfélemlítésére, egzisztenciális tönkretételükre, vagy éppen a pozitív doppingminták elsüllyesztésére.

Én is csak egy részét olvastam el eddig, de már ennyi is hihetetlenül tömény és brutális képet festett.
Szívesen kiemelnék példákat a bizonyításból de azt hiszem a végén az egész anyagot ide írhatnám.

Egy szó jut eszembe ami  legjobban leírja a csapat tevékenységét: maffia.

Hol tart az ügy?

Armstrong lemondott a vádak elleni védekezésről. Bizonyítja most is mennyire profi, gyakorlatilag az egyetlen út, hogy hiába vádolják, így ő élete végéig nem fogja bevallani, és biróság sem bizonyítja rá jogerősen, hogy doppingolt.
Viszont a csapatvezető Bruyneel és a csapat háttéremberei közül többen is bíróság előtti védkezést választották. Ezek a perek még csak most fognak kezdődni.

A  következő generáció talán majd valóban nyertese lesz ennek az egésznek. Remélem. Hiszem? Nehezen.

2012. október 8., hétfő

Az első elhasznált futócipőm

    Asics DS Trainer 16, egy "lightweight trainer", az edzőcipőm, nagyon jó befektetésnek bizonyult. A súlya 41,5-ös méretben 280 gramm, kiváló csillapítása van, télen és nyáron is megfelelően szellőzik, nagyon jól tapad mindenféle körülmények között.
   De az 1600 benne futott kilóméter után, pár hete kezdett el jelezni a térdem, hogy valami nem stimmel. Kellett egy pár futás mire a cipőre kezdtem gyanakodni.
    A megtett kilóméterszám ellenére is a külső és belső anyagok a cipőben nagyon jó állapotban vannak, a talpon minimális kopás látszódik. A probléma jelentkezése előtt azt gondoltam, simán elfutok 2000 plusz kilóméterekig a cipőben. De a talp hab (SpEva) törvényszerűen elvesztette a használattól a rugalmasságát. Így is kb. 50%-al túlszárnyalta az általánosan elfogadott 1000 kilóméteres élettartamot  amivel futócipőknél nagyjából számolni lehet, úgyhogy nem vagyok elégedetlen. Jó cipő volt, nem tudom miként tudnám továbbhasználni, olyan jó még ránézésre...:)
   Letöltöttem a cipőről egy képet, és csináltam az enyémről is jelenlegi állapotában. Látható, hogy a talpanyag az első talppárna alatt összébb van nyomódva, pedig ez a talp teljesen külső része. Könnyen elképzelhető, hogy oda a rugalmasság.A képekre kattintva bejön az eredeti méret.

új állapot

1600+ km
       A lábam amúgy is vacakol, nem tudom ez összefügg e a cipővel, de a jobb lábamban a talpam belső oldalán futó szalagok is megfájdultak egy pár hete és azóta mikor jobban, mikor enyhébben, de fájtak a futások utáni napokon. Múlt héten a csütörtöki futás utáni napon viszont alig bírtam ráállni annyira fájt. Úgyhogy most masszírozás, Voltaren, és a futás kiiktatása van soron. Némi online kutatás és a tünetek helye alapján a tibialis szalagokra gyanakodok. Inkább nem futok pár napig.

    Pár poszttal korábban még kerestem a következő edzőcipőm, a csütörtüki futást viszont már abban futottam. Szintén Asics lett :-), Fuji Trabuco Neutral GTX terepcipő. Én nehéz cipőnek sorolom, lemért 330 gramm, cserébe Gore-tex felső, hogy vízálló legyen, és nagyon jól profilozott a talpa a terepre. www.sp24.com-on 140 euró helyett 99 Euró volt, nem haboztam. A vízállóságot egy kicsit tesztelni is tudtam, esett az eső, az erdőben direkt kerestem az aljnövényzetet, de a cipőben a zokni teljesen száraz maradt, szuper.  Az első benyomások általánosan is jók, az extra súlyát persze érezni. 
Asics Fuji Trabuco Neutral GTX
    A jobb talpam problémái ellenére nagyon jókat mozogtam a múlt héten, mivel szabin voltam, az ídőbringával tekertem háromszor. Nagyon élveztem, szeretem az őszt, már ha nem a letargikus szürkeség jellemzi az ídőjárást, szerencsére a héten többnyire kellemes volt az utakon kint. Jó bringázni is, csak a fenekemet ne készítené ki...Egy kulacs izó a 72 kilóméteres karikára is bőven elég volt. Ülés szögén állítottam, jobb lett. Így alakultak a távok és az átlagtempók:

  1,   31,5 km , 30,0 km/h-s átlag,  146 áp
  2,   60,5 km , 30,5 km/h-s átlag,  144 áp
  3,   72    km , 31,2 km/h-s átlag,  145 áp.

De az úszás talán mégjobb volt :-), csütörtökön 50 méteres bemelegítés után egyből elkezdtem az első 500 méteremet úszni a szokásos háromból, és mivel "nem figyeltem a levegővételre", az első százon automatikus 2 csapásra vettem a levegőt. Amikor feltűnt, gondoltam mostmár végigúszom így, és majd a következő 500-on a bójával majd veszem 3 húzásra. A több levegő miatt végig jobban tudtam az úszás minőségére figyelni és nagyobb erővel is úszni. Ez az ídőmön is meglátszott, 9 perc 7 másodperc "edzés módban". Jeeee ez jóóó. A levegővétel oldalát váltogattam hosszonként, hogy bár páros tempószámra veszek levegőt, de legalább mindkét oldal mozdulatsorát fejlesztem. A bal automatikusan jobban megy, a jobboldalra kell jobban odafigyelnem. Ezt így is fogom most folytatni az úszásokon, bója nélkül nem erőltetem a páratlan csapásszámra levegővételt.
   Van egy Asics reklám/kisfilm, ami Jan Frodeno triatlonistát mutatja be, és ebben van egy egy snitt a gyorsúszásáról. Bár egyetlen húzást sem lehet egészében látni, mégis nagyon megfogott az a könnyed, kimért tempózás mellett is gyors suhanás a vízben ami a videóban látható. Úszás közben ilyen apróságokra is gondolok és próbálok belőle építkezni. Ez az a vidi, nekem tetszik:



2012. október 2., kedd

Szuperhősök élete és egy kis Berlin marathon :)

   A hétvégén mindkét napra futást terveztem, szombatra másfél órát, vasárnapra 2 órásat. Azt hittem vasárnap a futás végét meg fogom érezni de simán végignyomtam. Szép ídő volt élveztem mindkét nap.  90%-ban földes illetve erdei utakon nyomtam. Éreztem, hogy haladok, és hogy jó az erőnlétem.

Vasárnap, miután hazaértem, leültem a teraszon. Angéla kedvesen megkérdezte:
-Na?  Jót kocogtál?
Ezen elgondolkodtam.... Szombaton 19km lett 4:52-es átlaggal (150 áp), és az imént futottam 24km-t 4:56-os tempóban (149 áp), frissítés nélkül, simán, komolyabb elfáradás nélkül? Ahogy az erdőben átgázoltam a mély homokos, süppedős részeken, ahogy a kiránduló emberek csak néztek, amikor elhasítottam melletük, és a lovak a legelőn legszívesebben velem vágtattak volna..., hogy jót KOCOGTAM E???
   Most már tudom mit érezhetnek a szuperhősök, akik titkolják képességeiket, otthon ők is csak egyszerű figuráknak mutatkoznak, így hát valaszoltam:
 -Igen. :-)) 

   Feltűnt, hogy a szokásos 80% Hf körüli futásaim átlagtempói szép csendesen bekúsztak  az 5 perces tempó alá. A téli, tavaszi tipikus 5:05-5:10- ről most az őszre 4:50-5:00-ra. Néha oda kell figyelni, hogy emeljem a tempót mert megyek a megszokott sebességgel, de a szívritmusom közben 143 környékén pihen. A mozgásmennyiség is szépen kezd újra alakulni. Az úszást most kicsit hanyagolom, heti 1 alkalom, az sem megerőltető. De ennyi azért kell, csak úgy magamnak. :-)



   Vasárnap reggel kimentem a Gotzkowskybrückéhez fényképeket csinálni a Berlin marathonról. Olvastam, hogy páran futnak a magyarországi internetes futóközösségből, gondoltam várok amíg jöhetnek kb, hátha sikerül kiszúrnom őket, így nem léptem le miután elszáguldott az élmezőny. :) Sikerült a magyar srácok közül Ulrikot kiszúrnom,  valamint további jó pár vicces figurát is lefotózni a mezőnyben. 9:45-kor hazagurultam, és az Eurosport-on kényelmesen megnéztem a verseny hátralevő részét.

Egy kis ízelítő, alul a link az összes képre.








További fotókat itt találtok: Berlin Marathon 2012