2016. február 23., kedd

Edzésterv és heti rekord : 15 óra 50 perc

Hossz mértékkel 283 km vízen, földön és levegőben bringán. Nem rossz ez egy februári hídeg, esős hét alatt.

Kiváncsi is lettem, vajon mennyi volt az eddigi legtöbbet sportolós hetem. Trainingpeaksen szerencsémre erre is van  diagram, így könnyű dolgom volt. Úgy képzeltem, hogy a 2015 tavaszi hosszúkat tekerős hetek a mostaninál többre jönnek ki.  Tévedtem. Ennél többet mint az elmúlt héten, még soha nem sportoltam. Egy érdekes adat számomra. Vasárnapra sem éreztem magam felmosórongynak, szóval nem is volt túl erőltetett. Persze próbáltam is gazdálkodni az erőmmel. Ha este futás akkor bicajon aznap lazábban, ilyesmik, logó...

Szóval a hetem így alakult:


Már az elmúlt hetekben is próbáltam a heti edzésmennyiségemet tudatosabban előre tervezni, így pár hét után hasznos következtetéseket tudtam levonni.

Egyik, hogy a 2016-oa edzéstervemben az átlagnak először megadott 14 órás heti sportolás mennyiség túl optimista volt. A jelenlegi életformám mellett, ha nem akarok minden másról lemondani, nem reális. (Gyerekek, teendők, egyéb  ídőtöltések).

Le vettem 12-re ami még mindig kicsit több az eddigi átlagomnál (ezt is a diagramból tudom, 2014 és 2015 átlaga összesen 9 óra/hét) és újra terveztettem az ATP-t vagyis az Annual Training Plan-t Trainingpeaksen. Ez egy prémium szolgáltatás, amivel az egész évre egy edzés-kerettervet lehet létrehozni. Meg kell adni az átlagos heti edzésmennyiséget, a fitnessz szintet, a tervezett versenyeket fontosságuk alapján priorizálva és hogy milyen ciklusokban jöjjennek a lazább hetek. Ezekből az infókból egy periodizált edzés rendszert kalkulál az adott évre.


Biztosan lesz több verseny, egyelőre nincsenek is a tervbe beleírva, mert nincsenek jelentős hatással az edzéstervre. Ezek alapján az én periodizált edzéstervem, avagy ATP-m 2016-ra:


Egy periódus a következő fázisokból épül fel. Base, Build, Peak és Race, illetve a fő fázisokon belül is több al kategóriára bontva mint base 1, base 2, base 3, vagy build 1, build 2. Minden fázisban és alkategórián belül is változó edzés mennyiséggel, edzéstipusokkal illetve edzés típus priorizálással. Erő, Sebesség, aerób képesség stb ...mindent a maga idejében. A periódusok pedig a fontos versenyekre fókuszálva követik egymást, kezdődik a móka elölről. De ez még nem minden, az évszakoknak a versenyszezonnak is beleszólása van a tervbe. Az év eleje az igazi Base ídőszak, mert a verseny szezonban, azok sűrűsége miatt már nincs ídő alapozásra. A versenyeken lerombolt formát kell újra felépíteni. Vagyis a versenyek után megint Build fázis következik.

Idén két "A" kategóriás versenyt jelöltem be, de igazából csak egy a lényeg:  CHALLENGE ROTH!

Emiatt a verseny miatt kezdtem el ezzel az ATP-vel foglalkozni és tudatosabban megtervezni a felkészülésem. 

Az ATP-t nagy segítségnek érzem ahhoz, hogy megmaradjon a fókuszom a versenyre való felkészülésben. Segítségével pontosan látom előre, mik a fő edzésszempontok, milyen edzésekből állítsam össze a hetemet, mennyit edzzek. Tudom mi miért van, nem aggódom. Nem tolom túl. Heti 8-10 és több féle edzés mellett könnyű elveszíteni a fonalat. Terhelés, mennyiség, sport priorizálás. Szóval nekem tetszik. Ez az én "personal couch"-om, az én személyi edzőm.

Jelenleg Base fázisban vagyok, ahol az aerób képessség, maximális erő növelés és technika fejlesztés a fő edzés irány. Sportokra lebontva olvasható a táblázatban jobb oldalt, mi az edzések fő célja adott periódusokban. Eszerint kell az edzéseket terveznem. Laza, gyors, hosszú, netán intervall...

Itt egy kép a heti bontásomról:


A terv és a valósan edzett mennyiségek összehasonlításán látszik, hogy az utóbbi hetekben rendesen túltoltam a terv alapján meghatáározott edzésmennyiséget. Ez azért van mert még a heti mennyiséget jobban látni szeretném mi megy mi nem,  még próbálgatom mennyit tudok reálisan megcsinálni. Lehet még fogok változtatni a heti tervezett óraszámon. Persze nem kell 100%-osan követni percre pontosan, de ha az ember úgyis tök mást csinál akkor meg felesleges ezzel vacakolni.

Az nyilvánvaló nekem, hogy nem szabad ilyen korai fázisban túl nagy lendülettel haladni, mert annak ídő előtti forma hanyatlás és motivációvesztés lehet a vége. Ezt semmiképp sem szeretném, hogy mint egy lelkes elsőbálozó,  buta hibák miatt, mint a túl nagy lelkesedésből fakadó túledzés, magam alatt vágjam a fát és épp a versenyre kiégett, sztresszelt vagy motivációvesztett legyek. IT IS ALL JUST FOR FUN!  Ez a legfontosabb szempont a tervben!!! Jó volt most ez az erős hét, tetszett,  de nem arról van szó, hogy minden héten kihívom magam egy ki tud többet versenyre. Az majd július 17-én lesz. :-)

2016. február 10., szerda

Hogyan alakította a sport az étkezési szokásaimat

Mi mindent változott az életemben a sportolás hatására ez alatt az elmúlt öt év alatt? Például az étkezési szokásaim. Nem radikális változtatások eredménye az, ahogy ma étkezem, hanem egy racionális, végletektől mentes, természetes folyamat eredménye, ami persze most is alakul még.

Hol érdekelt engem azelőtt, hogy mik a szénhidrátok,  fehérjék, zsírok. Mely ételeket melyek alkotják és mely összetevők miért és mire fontosak. Vitaminok fontosak, ja. Ásványi anyagok? Nyomelemek?  Na ne "bonyóliccsuk". :)

De a rendszeresen sportolással a táplálkozásra is ráterelődött a figyelmem. Állóképességi sportoknál a frissítés amúgy is egy kulcs elem. De nem csak a versenyekről van szó. A következő sprotolásra is jó erőnlétben és közérzettel szeretnék neki kezdeni. Fáradtan, rosszkedvűen nem móka neki indulni a tervezett hosszabb edzésbe...ki hitte volna, hogy ezen állapotok mind visszavezethetők a táplálkozásra.

A sporttal, fitnesszel foglalkozó médiumoknak is  (mára már) egyik alaptémája a táplálkozás, tehát "akaratlanul" is ragad az emberre ez az, ha olvasgat és bújja a netet, magazinokat.

Egy ídő után, nagyvonalakban már tudtam, hogy a zsírok és szénhidrátok a fő energiaforrásaink, hogy milyen ételek alkotóelemei. Hogy szénhidrátok a tésztafélék, pékáruk, cukor stb.  Vagy hogy a húsok, tejtermékek a fő fehérje források. (na meg a hüvelyes növények) A nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok meg a szervezetünk általános működésehez, így pl. az anyagcserénk létfontosságú elemei.

Nálam az egész kb úgy kezdődött, hogy próbáltam az egyértelműen a tök felesleges finomított cukor bevitelt csökkenteni. Rengeteg élelmiszer agyon van cukrozva, amit "készen" vásárolunk. Teletoljuk a teát, kávét is cukorral, miért? Mert 200 éve ez luxus volt? Nem vagyok én angol öreglány basszus...

Végülis kávét már ekkoriban sem cukroztam, és eldöntöttem a teából is hanyagolni fogom.

Eleinte  elég ízetlen volt, de meglepően rövid ídő alatt fordult a kocka, és már az édesített italokat, ételeket kezdtem túlzottan édesnek érezni.

A kólában már csak a tömény cukor íze jött át és elgondolkodtam rajta, miért iszok egyáltalán egy ilyen full édes italt? Mi van benne, ami a szervezetemnek értékes (a vízen kívül)?? Semmilyen egészséges, természetes anyag nincs benne. Iparilag előállított összetevőkből kotyvasztott, brutál cukrozott lötty. Nem ízlik, szar anyagokból készül, nem iszom. Pont. Full logikus, nem? Egy kivétel van, a versenyeim utolsó harmadában tolom, ha kínálnak, mert annyira sok cukor meg koffein van benne, hogy szó szerint, egy erő-löketet adó cucc. Nagyon gyorsan hat és ad lendületet a következő pár percre a cukor koffein kombó. De ez a hatása is csak abban erősít, hogy hétköznapokra ez felejtős "cucc".

Mára teljesen letisztult a a folyadék bevitelem. Ha szomjas vagyok, vízet iszom. Pont. Vége. Ennyi.
Persze nem egyik napról a másikra jött.  Hanem ugyanúgy a gyümölcs leveken is elgondolkodtam és nem tartom "jó" dolognak . Az is egy tipikus ízkergetés csak. Kivesszük a gyümölcsből az aromát, vagyis az ízét, na meg a cukrot,  esetleg felhigítjuk vízzel,  netán adunk hozzá még extra cukrot is  (mármint élelmiszeripar), hogy még "ízletesebb" legyen. Ez is csak egy cukor belövés. Azért a pár kamu vitaminért kár erőltetni.   "Béláim! Túltoltuk!"

Szomjas vagyok, vízet iszom. Gyümölcs ízére vágyom? Eszek egy gyümölcsöt. És a gyümölcsben lesz más is azért, enzimek, vitaminok, gyümölcshús, ez az. Az emésztésünknek meg pont ez kell,  a komplett csomag, nem a levesézett "színe java"-nak gondolt dolgok. Úgy lettünk megevolucionalizálva (haahaahaa :-)), hogy az emésztésünk szereti maga elvégezni az ilyen kiválasztósdit. Arról nem is beszélve, hogy a cukor ellen nincs védekező mechanizmusunk, mert a természetben az egy ritka, ídőszakosan előforduló, non-plus-ultra energia. Emiatt is olyan alattomos,  mert a szervezetünk soha nem fogja azt mondani, elég a cukorból. Ő még a túlélésre játszik, nem hallott a hütőszekrényről, pénzről, édességekről. Hogy ez bármikor rendelkezésre áll( már a világ egy kissebb részletén).

Amit még rendszeresen "iszok" a víz mellett, az a tej! Nem is igazán iszom, hanem müzlivel eszem, tipikusan reggelire. Szerencsére nem vagyok laktóz, avagy tejcukor érzékeny,  tehát szépen lebontja a szervezetem. De van benne ezen kívül zsír, fehérje, vitaminok, ásványi anyagok. Szóval rengeteg minden, ami a szervezetemnek jó.

Vagy edzések utáni kedvencem a sós, higított joghurt ital, alias ayran

ayran

Ja és amit még iszom az a kávé. Cukor nélkül. Hogy önmagam ellen is írjak valamit, mert hát végülis ez egy tök felesleges szokás. De azon még egy pár száz évig tuti elhuzavonáznak a brit tudósok, hogy kávét inni egészséges e avagy egészségtelen...  :-)

Szóval ezzel a kialakult  ital fogyasztási szokásommal rengeteg felesleges cukortól és felesleges kalóriától kímélem meg magam, erőlködés nélkül, teljesen természetesen. Nincs megvonás, csak pozitív visszacsatolás.

Ellen példa. Kollegám, nagyon kedves, normális, intelligens, és eléggé túlsúlyos. És egész nap  kólát vagy almalevet iszik. Az almalé az egészséges kiegészítés a kóla mellé (szerinte).  Vagyis csak a munkaídeje alatt, tisztán folyadék formájában benyom alsó hangon 600 kalóriát (4x86Kcal almalé, 2x130Kcal kóla) úgy, hogy észre sem veszi. (normál, átlagos napi energia szükséglet 2000 kalória) Azért ez durva. És látszik, hogy nem lenne nagy ördöngősség ilyeneket kiküszöbölni, főleg egy túlsúlyos embernek.

Evéssel kapcsolatban is csepegtek az információk az évek alatt és a számomra érdekes, értékes infókat beépítettem az étkezési szokásaimba.

Először, tényleg csak pár szóban az ételeink alkotóelemeinek fő csoportjairól a késöbbiek megértésehez bevezetőként, mert amúgy erről végtelen mennyiségben és mélységekben lehet utána olvasni.

Fehérjék: a szervezetünk regenerálódásához, "újraépítéséhez" fontosak. Fehérjékből javítja szervezetünk a sérült szöveteket, építi az izomzatunkat.  Tojás, tejtermékek mint sajt, túró, illetve húsok. Hüvelyes nővények, például szója.

Zsírok: Üzemanyag, illetve az alkotóelemei a zsírsavak. Létfontosságú. A zsír alkotóelemeit a zsírsavakat két fő kategóriába sorolják. Telített illetve telítetlen zsírsavak. Telítetlen zsírsavakat nevezhetjük az "egészségesebbnek". Étkezés szempontjából tipikusan növényi olajok, halakban illetve magvak. A telített zsírsavak az állati zsírok legjellemzőbb alkotóelemei. így megtalálható pl a tejtermékekben is.

Szénhidrátok: Szinten üzemanyag. Nem létfontosságú. Tészták, péktermékek, gyümölcsökben mint cukor. És mindenféle cukrok.

Vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok: Egy csoportba veszem őket , a nyomelemek amúgy is (jól tudom?) szintén ásványi anyagok ,csak a szükséges mennyiség olyan kicsi, hogy ezeket ide sorolják. Szóval ezek a cuccok a szervezetünk anyagcseréjéhez, illetve hát a teljes élettani funkcióinkhoz nélkülözhetetlenek. Ezek nélkül nem működik semmi  a szervezetünkben, nem építi be a fehérjét, bontja le a zsírt, szénhidrátot, vízet... nem közvetít, stb... Tipikusan, zöldségek, gyümölcsök, de persze hús, tej is forrás.

Hát ennél jobban leegyszerűsíteni nehéz lenne, csak a zsírok, cukrok egy egy fejezet lehetne tudom, szóval ne kövezzetek meg...

Szóval vannak ezek a cuccok. Mikor mire van szüksége a szervezünknek? Vannak arányok? Mikor kell az üzemanyag, mikor kell a regenerálódásunkat megfelelő táplálkozással támogatni, stb...Nagyon egyszerűen, reggel, napközben üzemanyag, este regeneráció. Ez jó kiindulási alapot adott nekem a mondhatjuk mára tudatossá vált táplálkozásomhoz.

Olvastam pár éve egy cikket Németh Csaba ultrafutótól, aki csak zöldség gyömülcsökön él ha jól emlékszem, ennek ellenére nagyon tetszett az írás. :-)) Pontosabban egy dolog fogott meg igazán. Azt írta, hogy az első étkezésünk reggel a legfontosabb a szervezetünknek. Legalább itt figyeljünk oda, hogy lehetőség szerint a szervezetünk számára leghasznosabb tápanyagokat juttassuk be. Tetszett, tök logikus dolog.

Olyan kaja kell reggelire, ami könnyen emészthető, van benne energia, vannak benne ásványi anyagok, nyomelemek... Hiába tol be az ember akárhány kalóriát fehér lisztből készült pékáruból, mivel  a fehér liszt annyira letisztított cucc, hogy szinte semmilyen ásványi anyag, nyomelem (amik pl a magok héjában vannak, ezért jó a teljes kiörlésű)  nincs benne, ezek hiányában a szervezetünk nem tudja jól feldolgozni, energiát kinyerni belőle. Gyakorlatban hiába rengeteg kalória mégis hamar megéhezünk... Ezért jobbak a barna kenyerek, a teljes kiörlésű lisztből készült pékáruk. Szóval a hulladék péksütiket is jobb elfelejteni...

Ráálltam, hogy a hétköznapokban szinte mindig müzlit reggelizek. Esetleg utána még ledugózom egy banánnal vagy más gyümölccsel. A műzli minimum magvas, szárított gyümölcsös. (olajok, vitaminok, ásványi anyagok, szénhidrát...) Eleinte hamar meguntam, aztán kitalaltám a tuti okosságot. Kettő, esetleg három féle műzliből, zabpehelyből, kukoricapehelyből keverek egy mixet. Így mindig bejön. Zsírszegény tejjel felöntve, nagyon finom. Könnyen emészthető, szuper energia forrás kompletten a kiegészítő cuccokkal (vitaminok, fontos zsírsavak a magvakból, nyomelemek stb...) és a tejből...

mix előtt
mix után
A hús fogyasztása már önmagában is nagyon megterheli az emésztőrendszerünket (sok energiába kerül a feldolgozása, olvastam, hogy az energiértékük 20%-a már az emésztésre el is ugrik). Fehérje ugye nem is üzemanyag.  adja is magát hogy reggelire nem ideális. Nem beszélve a feldolgozott húsokról. Szalámik stb. Tele mindenféle ipari anyaggal mint ízfokozók, állományjavítók, tartósító szerek. Ezeket mára már alapból hanyagolom. Feldolgozott hús termékeket csak nagyon ritkán fogyasztok.

Jelenleg ott tartok, hogy reggel(ire) soha nem eszem húst.

De általánosságban is jelentősen csökkent a hús fogyasztásom. Rengeteg nagyon finom, laktató kaját lehet enni ebédre hús mentesen. Szerencsémre itt Berlin belvárosában olyan street food lehetőségek vannak teljesen olcsón, hogy tényleg könnyű dolgom van megfelelő alternatívát találni.

tonhal saláta, 4,50 euró és garantáltan jól laksz

De ha hús, akkor például ezt, szintén a (egyik) kedvenc olasz gyors kajáldámból.

bolonyai 5 euró
Ha esetleg a fő étkezések között megéhezek arra is van tuti megoldásom. Hét elején bevásárolok 5 napra kitartó alma és banán mennyiséget a munkahelyemre. Ha nassolhatnékom van, ezt tolom.

az áthidaló cucc :)
Az irodában található snackbox tartalma helyett.
Snackbox
 Nagy ördöngösség itt sincs. Összefoglalva, csökkentettem a cukor fogyasztást, a hús fogyasztást, azon belül szinte nullára a feldolgozott húsok fogyasztását (felvágottak). A szervezetem számára adott napszakban lehetőleg a számára szükséges tápanyagokat biztosítom. Húsos ételek helyett több tejterméket és salátát eszek ezzel is biztosítva a megfelelő mennyiségű nyomelem és ásványi anyag bevitelt. Ez az évek alatt folyamatosan alakult át, nem egy szigorú önkorlátozás egyik napról való elhatározásának erdedménye. Így van rá igazán esély, hogy egy valódi, életen át tartó "életmód váltás" lesz az eredmény.

Bírom amikor emberkék világgá kürtölik, hogy holnaptól (nem is, hétfőtől! :D) életmódot változtatnak! Aztán jön a nagy csend... eleve bukásra van ítélve az ilyen szerintem. Ha nem belülröl, saját meggyőződésből jönnek ezek az igények, hagyni kell a fenébe. Rövid az élet ahhoz, hogy önmagunkat szívassuk.Nekem 5 év alatt ez a "pár" dolog változott és lépésről lépésre természetesen jött egyikből következett a másik.

Másfelől, és szerencsére, ahogy poszt elején is írtam, meglepően rövid ídő alatt adaptálódik a szervezetünk a megváltozott étrendhez és onnantól kezdve nem ütközik nehézségekbe betartani ezeket a "szabályokat".

De miért vagyunk/voltam ekkora vakvágányon?

Sajnos az élelmiszeripar nem azt akarja, hogy te egészségesebb legyél, hanem hogy ők sok profitot termeljenek. Szó szerint cukorfüggővé teszik az embereket. És a reklámokban elmondják mi az egészséges és mi káros, brutál!  Gonosz koleszterin jó példa. Azért azt gáznak tartom, amikor egy Hernádi Judit ezt reklámozza. Mármint ezt az ideológát, hogy a csúnya koleszterin bla bla ellenben a margarin mennyire egészséges. Ennyire kell a zsé? Komolyan, nem is akarom tudni, nem nézek utána, hogy a rendszerváltás előtt, gyerekkoromban, vagy a 90-es években, a margarinokba mennyi transzzsírsavat tolt az ipar, mert bár melléktermék, azért csak kezdeni kéne valamit, embereknek betoljuk arcába csendesen. Ma már EU szabályozza, mert tudják kibaszott káros, rákkockázatot növelő cucc! És ez csak egyetlen példa... Gyerekkoromban a margarint vajnak hívtuk. Ééérted... Azért nem mindegy. Ja igen margarint már a sportolás kezdete előtt is hanyagoltam...nekem tökéletes a vaj. Persze nem mintha kenni kéne bármit is a kenyérre, ez is világos.

Sajnos nagyon észnél kell lenni. Az élelmiszeriparban nyomuló cégek nyomassák, hogy a zsír a káros, rossz, elhízást okozó cucc.  (zsír alapvetően létfontosságú táplálék, lásd fentebb) Persze árulnak ezért fasza 0,1 százalék zsírtartalmú tejtermékeket mint joghurtok, joghurt-italok... persze van bennük 100 grammra 12-15 gramm cukor! Csak úgy beletolva, extra, legrosszabb finomított cukorból. Az emberek a rengeteg szénhidráttól, cukortól híznak szanaszét és közben boldogan eszik ezeket. Látják: 0,1%, akkor azt hiszik, ettől majd nemhogy nem fog hízni, de egyenesen még fogyni is fog!!! Gondolkodás nélkül tolják befelé. Mert elhiszik amit a reklám mond és a terméken már nem nézik meg az összetevőket. Vagy nem is értik. Lásd alapismeretek fentebb.
Anyukámmal beszélgettünk ezekről a dolgokról és mondja ő is a natúr actimelt (danone ami a nestle, nem kis játékos) issza épp emiatt. Hogy abban nincs cukor az natúr. Ez is mekkora trükkös átverés ez a natúrozás. Fenéket, ugyanúgy tele cukorral ,csak nincs (akármilyen aromával) ízesítve. Ettől natúr...
(Actimel Wikipedia cikk, 2006-ban 1 400 000 000 Euro forgalom..., szigorúan az egésszéged érdekében :-))

Szóval csak okosan... a másik véglet a véresszájú elhívatott étrend fanatikusok...nagy ívben elkerülendő...

Komolyan, az iskolában kéne tanítani a helyes táplálkozásról. Csak alap ismereteket semmi komoly. Szerintem nagyon jó lenne. Így nem a tv reklámokon, meg fanatikusok dumáin szocializálódnának az emberek a témakörben.

Végső soron talán a mértékletesség a legeslegfontosabb. Ha az ember tisztában van a fentebb említett pár teljesen alap dologgal és ez alapján kordában tartja a táplálkozását, akkor simán mehet bármi. Szalámi, édesség, péksüti, kóla. Én így csinálom.

2016. február 2., kedd

Az első Roth sztorim

Mert még egy lesz idén.

Január elején már nem halogathattam tovább a dolgot, ha 2016-ban hosszútávot akarok menni, lépnem kellett. Már így is rég el voltam késve... Csak én képtelen vagyok valahogy (fél) egy évre előre tervezni. De hosszútávnál ez van. Tudtam a Challenge Rothról, hogy Németországban ez AZ ironman. Brutál jó szervezés, rengeteg szurkoló stb... Felnéztem nagy naívan az oldalukra január elején, fél évvel a 2016-os regisztráció megnyitása után, vajon? :-)) (2015. július 17-én 1 perc alatt elkelt az összes, 3000+ starthely.)

Ekkor láttam, hogy december 6-án volt egy rövid ideig lehetőség jótékonysággal egybekötött regisztrációra, de lemaradtam erről is ugye. 50 Euró plusz... Ha a regisztrációs díjat, az utazást, az ottani szállás fogalalást (családdal)...szóval ha mindent összeadok mibe kerül ez a móka, ez az összeg már nem oszt nem szoroz, és  (remélhetőleg) tényleg jó helyre kerül--SternStunden. Szóval éltem volna a lehetőséggel...

Miután képbe kerültem Rohttal kapcsolatban, jöhetett a B terv, a moritzburgi BarockMan. Közel van, relatív kis létszámú, megfizethető stb...Írtam is előző posztban, szimpatikus verseny, oda regisztráltam.

Múlt hétfőn mondja Ronald aki az úszást tartja, hogy jött hírlevél Rothtól, kiosztanak még pár egyéni induló starthelyet. Hú mondom király, de ezzel a lendülettel meg is feledkeztem róla. De másnap Ronald küldte a linket. Annyi volt a hír, hogy aki indulni szeretne, írjon levelet adott email címre és egy kis szerencsével akár rajthelyet nyerhet. ..hmm...

Gondoltam írni mindenképp írok miért ne próbálnám meg ezt a lehetőséget! Da ha már ilyen sejtelmes a dolog, akkor írok egy rövid ajánlót magamról a légyszi mellé. Megírtam, hogy 2012 óta triatlonozok, hogy évről évre fejlődök, hogy 2015-ben már voltak korosztályos bajnoki eredményeim Berlin-Brandenburgban, hogy sok olimpiai és két középtávon indultam és marhára boldog lennék ha első hosszútávú versenyem épp a Challenge Roth lehetne. Ja és hogy gyors futó vagyok a fémaratoni és maratoni ídőmmel. Másnap jött a válasz:


"Dear Jozsef,
Thank you very much for your email and your interest in DATEV Challenge Roth taking place on 17th of July 2016. 

You are lucky! We have a single slot for you!"

Királyság vagy királyság!?!! :-) Egy szépséghibája volt a dolognak amit az emailben nem írtak előre, hogy az ár a jótékonysággal egybe kötött magasabb összegű. De ahogy fentebb is írtam, ez a kis plusz nem probléma, sőt.

Csak ki kellett találnom ezek után mi legyen Moritzburggal. 2 hosszútáv 5 héten belül, no go! Pár napnyi agyalás után lemondtam Moritzburgot majd regisztráltam ide. 2016: Challenge Roth!!!

Azért ez a verseny más dimenzió! (mondjuk az ára is...) Ez a kép jól jellemzi a verseny hangulatát. Az egyik komolyabb emelkedőn a  "Solarer Bergen" így fogadják a versenyzőket a szurkolók:


Jó lesz nagyon, megyünk egész család. A Berliner Wasserrattenektől is indul még egy fiú és egy lány. Ők sem egyedül jönnek. Csinálunk egy nagy triatlon bulit! Let's rock! :-)

Örülök, hogy több dolog is kedvezően alakul. Szintén január elején, egy évnyi kiba.....türelmes várakozás (és egy hihetetlenül elbénázott ebay aukció) után végül sikerült meglőni álom triatlon bicajomat. Cannondale Slice, 51-es vázmérettel. Ezt kerestem égen, földön (használtan, megfizethető áron). Végre horogra akadt egy kiváló példány.

Cannondale Slice Hi-Mod, full SRAM Red, Cannondale Hollogram SL hajtókar, kerekek nélkül. 2011-es modell, 2012-ben vásárolt, első tulajtól, 1740 km-t futott. Ahogy a képen látható 7,93kg-ot nyom a vas (inkább karbon, ezen minden karbon...)

Cannondale Slice  Hi-mod RED (2011)

Végre a triatlon bringa projektre is pont került... Mostmár tényleg csak egy kis sportolgatás maradt hátra... :-)