Berlinen át keresztül és kasul

Mindig, süt, a, nap. Egy dologban egészen biztos lehetsz. Szeptember utolsó vasárnapján sütni fog a nap. Gyönyörű őszi ídőjárás fogad majd Berlinben. Nem tudom, hogy a maraton szervezői zsírozták ezt le az ídőjárás felelősökkel, vagy ők tanulmányozták az utóbbi 100 év berlini ídőjárási statisztikáit, de az tény, hogy az eddigi 43 versenyből egyetlen alkalommal esett az eső. Szenzációs.

Ezen a vasárnap reggelen még a szokásosnál is melegebb volt. Jó volt így készülődni, bemelegíteni majd a rajtzónába állni. Már csak egy karnyújtásnyira vannak előttem az elit futók. A tavalyi 2:48-as ídővel a C-ből előre léphettem a B szektorba. Olyan közel és mégis elérhetetlenül távol.


Maradt még pár perc. Előre nézek látom a rajtkaput, a széles sugárútat övező fák lombkoronáját, távolabb az út közepén tornyosul a Siegesseule. Monumentális. Legkésőbb itt, az addig a készülődés, az események forgatagán pörgő agy lassan lenyugszik és kezdek átváltani verseny üzemmódba.

Leszűkül a látómező, koncentrálok, néha ugrok párat páros lábbal, melegen tartom a lábizmokat. Végig gondolom miért állok itt. Az utóbbi hetek futásait (is) áldoztam az előttem álló 3 óráért. Én ezért a nehéz három óráért jöttem ide. Nem azért, hogy reménykedjek, hogy könnyen megússzam. Az tegnap volt. De itt az ütközet előtt a csatamezőn állva már minden sokkal letisztultabb. A kocka el van vetve. El akarok indulni, harcolni, mindent beleadni.

Egy perccel a rajt előtt felszólalnak az SCC rendezvényeiről már oly ismerős dallamok, dübörög a harci rigmus és fünf, vier, drei, zwei, eins. BANG!

Berlin már az én városom. Imponál a "Strasse des 17. Juni" monumentalitása, jön az Ernst Reuter Platz, a műszaki egyetem épületei. El futok az irodám alatt, át a Gotzkowsky Brückén, majd a világ legjobb pizzériája előtt, amiről szerencsére csak kevesen tudják ezt. Triathlon nutrition at its best!!! Jön Éndzsi kérója a Kanzleramt. Beérünk Mittébe. Máris egy rock zenekar fogad minket. Elkapom a flowt iszonyatosan élvezem a mozgást.
Friedrichstdtpalast
El a Friedrichstadtpalast előtt majd végig a Torstrassén. Egyszercsak rámkiált Ronald, Conny, Klaus... a meglepetés szurkolók a legjobbak! :) És 10 kilóméter már mögöttem.

Az Alex utáni utcák nem túl látványosak. Szocreál valóság. De szeretem ezt a realitást. Mire észbe kapok már Neuköllnben futok. A Kottbusser Tor után több banda is zenél. Kell is az extra adrenalin. Húzós a tempó. Kreuzberg a bulinegyed ébredezik, ahogy elérem a félmaratoni ídőt mérő szőnyeget. Kicsit vissza kell venni a tempóból mert ez így már nem fog sokáig menni. Csak pár másodperc kilóméterenként. Így telik el a követkető 10 kilóméter. Steglitzben járok amikor rámkiált és biztat a lányom iskola igazgatója. Érdekes fazon, volt egyszer vele is egy harcom, a reszpekt azért megvan...

Legkésőbb a "Kudamm"-ra érve, az utolsó tíz kilóméterre megkapom azt amiről tudtam jönni fog. Ez a futás ma nem kinderfasching lesz. Elkezdődött a végső ütközet. Nem adom fel és szerencsére alíg lassulok. Eszembe jut 38 kilóméternél, hogy tegnap a lányom futásán itt a Potsdamer Platznál elképzeltem, vajon milyen lesz amikor ide érek. Scheisse! :-) De már csak 4 kilóméter van hátra! 

Potsdamer Platz
 A lábaim elképesztően fájnak. Erőm sem maradt gyorsítani. De simán szuper ídőt futok, csak ki kell tartani a célig! Könnyű mondani. Ahogy átfutottam a Brandenburgi kapu alatt, kb. 10 cm magas járdaszegélyről kellett "leugrani". Ez a mozdulat mennyire fájt... A tempó amit ezen a napon, ekkora távon diktáltam, teljesen kinyírta a lábizmaimat.

Meglesz 2:44-en belül. Úristen. Teljesült egy titkos álmom. Pár éve amikor olvastam, elképzelni sem tudtam. Gyorsabb maratont futottam mint Lance Armstrong.

Soha ne szabj korlátot magadnak, higyj magadban és csak csináld. Tényleg nincsenek határok, csak bent, a fejünkben...

Megjegyzések

  1. ahh, én továbbra is csak döbbenten állok a teljesítményed előtt. ez egyszerűen fantasztikus. le a kalappal. az egész hozzáállásod, a felkészülésed már tiszteletet parancsoló, az eredmények pedig jönnek. még egyszer gratulálok, de nem tudok elégszer.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi mégegyszer. Sok sikert neked is Sparon! :)

      Törlés
  2. ja és milyen jellegű volt a harcod az direttóréval? sport, vagy magán?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése