2019. augusztus 25., vasárnap

Rostock triatlon 2019

Épp éledezem. Chrissel ma körbe tekertük Berlint versenybringával. Legalábbis ez volt a terv. 33 fok, szeles ídő (a kisbetüs amire az ember nem figyel eléggé ;-).
Chrisre 130km, rám 150km után csapott le a kalapács. Simán előfordul egy vasárnapi karikán is. :-)  Én inkább hazafelé fordultam, 186km lett a vége (225 helyett). Chris minden második benzinkútnál tankolt egyet és az eredeti útvonalon végigment.


Ezek után otthon bekapcsolom a tévét és... "ezek az őrültek" a Vueltán...  második szakasz, 200 km. Lesz még nekik hasonlóból 18... ááá, hagyjuk is. :-D

Jó volt a Rostock triatlon.

Két évvel ezelőttig Warnemündében rendezték, az nagyon feelinges volt. Átkerült most Rostockba a Warnow folyó partjára. Gondoltam menjünk és csekkeljük le milyen az új rendezés. A helyszín tök jó! Kellemesen csalódtam. Úszás a Warnow folyóban, szemben a teljes ipari kikőtő, van feelingje. A bringapálya volt Rostockban a gond a múltban leginkább. Most végre összeraktak egy végig lezárt pályát, cserébe viszont nagyon kanyargós, 4 kör, körönként kétszer Warnow alagút a folyó alatt. Szóval szint is volt. Nekem bejött ez a változatos pálya. Neuruppinban 20km oda, 20km vissza, oszt csá. :-)


Hol esett az eső, hol nem, szerencsére legalább nem volt hideg. Ilyen is kell. Nem vagyunk cukorból.

Talán ez az új helyszín egyelőre nem vonz még annyi embert mint e régi, végül 63-an voltunk az erdeménylistán olimpiai számon.

Verseny előtt toltam egy gélt, ennyivel ma be kell érnem.

Az úszásom az gáz volt. Leginkább azért, mert úgy éreztem, hogy tök jó tempót úszok. Erre, neóban 1:50p/100m-re jött ki az átlag, 1500 méteren... Ha például Frankfurthoz hasonlítom ahol több mint a dupla távot úsztam 1:42p/100m tempóval. Itt akkor egy 1:40 azért illett volna. Az két és fél perc különbség lenne ezen a távon!


 
 
Az idei, már szokásos combhajlító görcs presze utól ért vízből kijövet. Mi a fene ez, csak idén ám mindegyik trin... Itt szerencsére csak keveset buktam,  kb fél percet az ídők alapján.

Bringázás tetszett. A tervem annyi volt, hogy figyelek a wattokra, próbálom 4w/kg illetve kicsit fölötte tartani a powert. Már ahol lehetett, lásd pályarajz, 1 kör 10km. Ráadásul a vízes aszfalton észnél kellett lenni.


A kanyargós, gyorsítos, relatív szintes pálya a termetemmel biztosan kedvezett nekem. A harmadik bringa ídő ezt látszik igazolni. Frissítés gyanánt az izómat kortyolgattam a bicajon. Váltózónában csak pár bicajt láttam, sejtettem, hogy valahol 5-10 hely között mozgok. A versenyen váltósok is indultak.


A futás az én számom, ha nem görcsöl be oldalam akkor ott jó leszek! 4 kör, teljesen szuper volt a helyszín, ezt a parkot 2003-ban adták át a Nemzetközi Kert kiállítás helyszíneként. Az első körben megelőztem 3 sporit. Ilyenkor érzed, hogy hiába relatív kevés induló, ezek a srácok is azért jönnek, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el.  Nem azért, hogy téged direkt előre engedjenek. Szeretem ezt a fajta versenyzést fej fej ellen. Nem kell háborúzni meg verekedni. Egy kis küzdés a pályán aztán heppi a célban, egymásnak gratulálás, dumcsi, és egy szép élmény örökbe.


Körönként egy kis kólát ittam. Energetika ok volt. Az utolsó kör azért már kezdett kicsit nehéz lenni. :-) Ennek ellenére még tudtam fokozni a tempót. De ez már nem szült jobb helyezést. A célban meglep a szpíker, Jozef aus Ungarn harmadikként a célban. Kiráályság de jó. :) A legjobb futó ídőt is megcsíptem.


Az egész egy  nagyon jó élmény volt. Nem kell mindig Ironman. Sőt! Az már szinte csak egy olajozott marketing/reklám gépezet. Én csalódtam Frankfurtban. Pedig Európa Bajnokság vagy mi.

Legjobb példa Neuruppin. 24!!! euróból szerveznek nekünk triatlon versenyt, szuper feltételekkel, ajándékkal a célban. Szerintetek mennyi haszon maradhat 24 Euróból a szervezőknek, Németorszában? Garantáltam semmi, sőt, tuti állami támogatásra is rá vannak utalva. Mégis csinálják, szervezik nekünk, lökötteknek, csak hogy kergesse egymást pár kattant vízen, földön. Hétvégen, önkéntesekkel. Hát ez a triatlon illetve a sport szpirit. Itt nem a pénz van az első helyen, hanem valami, amiben hisznek. És ezért privát áldozatokat is hoznak. Maximális reszpekt.

Na de inkább vissza Rostockba. Ott volt famili, anyós, uncsitesó, szuper team voltunk :). Most remélem terjesztik jó híremet arrafelé. :-DD


Rostock triathlon

Eredmények


Idén még egy nagy kaland vár rám. Már tervezgettem pár éve, hogy egy alpesi MTB maratonon indulni kéne. Most! Szeptember elején irány Saalbach-Hinterglemm és a World Games Of Mountainbiking!

2019. augusztus 7., szerda

5 hét 4 triatlon - majdnem

Ugrás egyet visszafelé az ídőben. Május vége.

A tavaszi lendület már meg is ingott, volt  anyajegy/szemölcs eltávolítás, fog műtét, ballagás... Sportra lehetőség/ídő közel nulla...

De "mostanra" már nagyjából minden letudva (kopkopkop), úgyhogy elő kaptam a triatlon naptárat és a Berlin környéki versenyekre egyből regisztráltam is.

Ja, a fentebb említett fog műtét miatt a Spreewald duatlonon sajnos nem tudtam indulni május közepén.

Bemelegítésnek Norbival és Svennel zúztunk egy jót a számunkra szinte már kötelező A3K csapattriatlonon. Negyedikek lettünk. Újra és újra nagyon jó buli. Ez ugye nem váltó (csak az úszás), együtt bringa, együtt futás. Már tudom mit jelent az A 3 K. NDK-ban a triatlont sem lehetett ám burzsuj imperialista triathlon szóval illetni. Neem. Az alternatíva:

AUSDAUER - DREI - KAMPF ááááá

Mint hotdog helyett catwurst, zum beispiel. :-)

keresd a bénát(Joe-t)

ride on!

run on!

Na de, az igazi akció csak most kezdődött.

A terv!  5 hétvége, 4 triatlon!

Június 9. Crosstriathlon Berlin 1,1 / 28 / 7 km:

Jól kezdődött a buli, 4 nappal a rajt előtt sajnos lefújták a versenyt a szervezők. Ezt a triatlont így elég kényelmesen és rövid élmánybeszámolóval le is tudtam. Pont.:-)

Június 15. Spreewald triatlon, középtáv  2,2 / 84 / 20 km:

Irány Lübben. A duatlon kimaradt de a triatlonra jövök. Nem volt különösebb célom, csak egy jót triatlonizni, úgyhogy nagyon relaxed volt minden a verseny előtt.




Nagyon meleg volt, így neoprém nélkül úsztunk. Érzésre jól is ment az első két 750 méteres kör, ám itt az utolsó körre való partérintésnél, amint ráálltam a jobb lábamra, a combhajlítóm iszonyatosan begörcsölt. Félre botorkáltam a többi spori elől. Egyszerűen nem tudtam a görcsöt kilazítani, rohadtul fájt. Nagynehezen jobb lett, lesétáltam az utolsó körre még be sem mentem a vízbe, megint begörcsölt. Gondoltam, hogy itt a verseny vége? Szerencsére nem, de kiúszni újra a nyílt vízre, görcs veszéllyel, kicsit bizonytalan voltam. 4 perc késéssel aztán nekiindultam, és mivel a szemüvegemet a malőrnél levettem, az utolsó körön még háromszor meg kellett állnom igazítani, mert egyfolytában befolyt a víz...

Spreewald triathlon startjára várakozunk

Még jó hogy nem voltak ambicióim... Na irány a váltó zóna és let's ride. Ezúttal nem voltak aeró kerekeim, a teljes Zipp kollekciómat eladtam. Nem fogok ragasztott gumikkal vénember létemre már vacakolni. Jó lesz majd valami tubeless aeró cucc a jővőben, illetve talán jővőre! :)

Nem is ment rosszul a bicaj, leszámítva, hogy gond volt az oldalammal, egyre jobban szúrt, nem hogy elmúlt volna, ahogy korábban már bringán előfordult. A két körös bringázás első körének a végére már annyira szúrt, hogy fel kellett többször egyenesednem, majd a második kör elején kénytelen voltam megállni.
1 percet próbáltam ott tornászni jobbra balra, hogy jobb legyen majd megint elindultam. Éreztem továbbra is az oldalam, de tudtam rendesen levegőt venni legalább. Előzhettem vissza a 3-4 arcot akik közben elmentek mellettem. Második kör végére maradt kraft ez jó volt, végül 36km/h-s átlaggal lenyomtam a bringát (guruló átlag). Ez a problémák és a sima kerekek ellenére nem volt rossz.


De valami mégsem volt ok, mert a váltás után képtelen voltam 5 lépésnél többet futni egyszerre. Annyira fájt, szúrt a derekam, minden futó lépésnél egyre erősebben. Itt is csináltam mindent, nyújtás mély levegő és kombinációik de egyszerűen nem lett jobb. És séta közben is bele-bele nyilalt. 11 perc alatt eljutottam futva, sétalva, tornázva, remélve, hogy jobb lesz, az első kilómétert jelző tábláig  és mivel nem javult, sőt egyre rosszabb lett a helyzet, úgy döntöttem, nincs értelme tovább próbálkozni, most tényleg gond van.

Van amikor nincs értelme és inkább káros folytatni. Első triatlon versenyemet adtam fel és ez így is volt rendjén.

Szerencsémre volt masszázs a célban így mentem is hozzájuk. Felvázoltam a problémát és miután kimasszírozta a hátam szinte egy csapásra minden bajom elmúlt. Azt mondta valami blokád volt a hát izomzatban. Dobtam is egy kis jattot az életmentő műtétért. "Ránézésre" ugyanolyan tüneteket produkáltam mint Jan Frodeno Hawaii-on 2017-ben. El is neveztem Frodeno szindrómának. :-)

Heten indultunk a vízipatkányoktól ezen a versenyen, szóval a "személyes kudarc" ellenére is egy nagy élmény volt a többieknek még szurkolni és előtte utána együtt lógni. Szerintem jővőre is regisztrálok majd, hátha több szerencséval járok.

Június 22. Neuruppin triathlon 1,5 / 40 / 10 km:

Szintén jó meleg volt, neoprén tiltás, paráztam is mi lesz amikor kijövök a vízből. A helyzet itt annyival jobb, hogy egyszerre kell leúszni a távot part érintés nélkül.  Nem fogjátok kitalálni, dettó! Először egyik lábhajlítóm, majd ahogy ott botorkáltam a másik is begörcsölt. Úgy álltam-szenvedtem ott merev lábakkal mint akit éppen... nem is mondom mit csináltak vele :-))
Na de ez is elmúlt, viszont már vacogva ültem bringára....

A bringázás érzésre nem volt rossz de a tempó nem akart jönni amit szerettem volna. Így kb. mint tavaly 37,5 feles átlagot tekertem, amikor a bringa mozgásban volt. Sven is indult a vízipatkányoktól. A bringa fordítónál volt már több mint 4 perc előnye ez maradt is a bringázás végéig. Le is tettem róla, hogy ezt 10 kilóméteren be hozom. Merthát verseny a versenyben ugye :)

Persze fel nem adtam, ám a korlátaimat ismerve okosan kellett megoldanom a futást. Ugye gyakran előfordul, hogz bringára futáskor begörcsöl az oldalam. Ezért,semmit nem iszom a váltás után a futásra indulva, illetve nem indulok neki egyből teljes gőzzel, hanem az első 1-2 két kilómétert relatív kényelmesen lélegezve futom. Ebből az állapotból növelem folyamatosan a tempót. Be is vált. A kezdeti 4:05-os kilóméterek után kezdtek jönni a 3-al kezdődőek. Az egyetlen gélemet elhagytam, és amikor megláttam, hogy idén nincs kóla a frissítő állomáson csak víz, kicsit beparáztam, bírni fogom-e a tempót a végéig. Sven 2,5 kilóméter után még mindig jó 800 méter fórral futott szembe, esélytelennek tűnt a dolog. De azért egyre jobban nyomtam. :)

Én gyorsultam, ő viszont lassult, ami a dontő változás volt a képletben, így 1500 méterre a céltől mégiscsak sikerült befognom és a vízipatkányok közötti különversenyben átvennem az első helyet. Yess, ok!   Sven és én is harmadikok lettünk a korosztályunkban.

AK40
AK45
A váltózónában elvesztegetett 3 perc eléggé hiányzott a végén, így kiestem az első tízből is, 13. lettem.  Sven 14. Viszont, én futottam a legjobb ídőt a versenyen, 37:56, Jeeeah! Össz ídő: 2:16:41

Július 7, XTERRA Schorfheide Cross triatlon, 1,5 / 40 / 11 km:

Ez is rövid beszámoló lesz. Csúnya hasfájásba szaladtam bele péntek délután, és meg szombaton sem múlt el, így nem akartam, illetve nem lett volna értelme rajthoz állni. Kár, mert ezt a versenyt vártam a legjobban.

Így alakult ez a spontán triatlon széria. A kudarcokkal is jó móka volt. Megint sok élménnyel gazdagodtam.

Ám az évnek még messze nincs vége. A nagy kihívás az Alpokban vár rám szeptember elején. World Games of Mountain Biking
80 km-en 3678 méter szint mountain bike-al az Alpokbann. Jaaaj, mire vállalkoztam :-)

Most megyek hegyet építeni, mert Berlinben az nincs. A szintes edzés meg kéne, de kurv@'ra!!

Mostantól (Augusztus eleje) legalább szeretnék heti egyszer görgőzni némi szintet gyűjteni.

2019. augusztus 5., hétfő

Rostock félmaraton 2019

Nem is tudom hirtelen megmondani, mikor indultam legutóbb futó versenyen. De direkt nem is néztem meg, csak most miközben már a sorokat írom. 2017 szeptember, Berlin Maratonon. 2018-ban tavasszal az asztma téma miatt nem indultam a berlini félmaratonon, ősszel a térdem miatt szintén szkipeltem a Berlin maratont. Majdnem két év. Nem is tűnt fel.

És de jó, hogy relatív spontán 1 hónapja regisztráltam a rostocki félmaratonra. Suliban is még nyári szünet, úgyhogy családilag elhúztunk hétvégére Rostockba, strand, futás, satöbbi.

Hella Marathon Nacht Rostock a futórendezvény teljes neve, 7x7km-es váltó, iskolásoknak futás, félmaraton és maraton távokkal. A címéből adódóan késő délutáni és esti rajt ídőpontokkal.

Nem futottam a nyáron (sem) sokat, heti maximum háromszor kimentem leginkább 10km körüli távokra, hol gyorsabban, hol lazán, néha résztávozva. Számolgattam, és úgy  gondoltam 1:21 alá bejönni is már igen szép lenne tőlem most. (Hol van már az 1:17...) 

Félmaraton 19:55-kor rajtolt el a Warnow alagútnál, ahova az indulókat a városközpontból hajókkal vittek fel, ez jópofa adalék az élményhez. Mi Warnemündében voltunk, így ezt a részét kihagytam a mókának, egyből a rajtnál tett ki Angéla.

félmaraton start shuttle szervíz
Itt nincsenek rajtzónák, semmi stressz, a lassabb futók nem akartak előre nyomulni, nagyon kellemes volt a rajt előtti készülődés, várakozás. Simán előre tudtam menni pár perccel a rajt előtt. Kezdődhetett a móka. Az első kilóméter egyből trükkös le a Warnow folyót alulról átszelő alagútba, szóval az első 400 méter elég meredeken lejt, a második ugyanígy emelkedik. Okosan nem futottam el az elejét, felfelé is szép "lazán nyomtam".  Egy parkos részen futás (Nemzetközi Kert kiállítás területe 2000 akárhányból) után vissza az alagúton át és irány dél a városközpont a Warnow folyó mellett, lakó illetve parkos övezetben. A lakók kint a ház előtt, a kertben, partizás, szurkolás, "privát"  frissítők is itt ott, jó volt a hangulat. Olyan 3:40-3:50 közötti kilóméterekkel haladtam, 8 kilóméterig minden szuper, 10 kilóméter után kezdett érdeklődni a kardiovaszkulár - muszkulár szubszisztem, hogy nem lehetne hagyni ezt lassacskán? Hát most nem, bocsi! :D

Előttem két srác futott fej fej mellett szinte a rajt óta, lassan nyúlt el a táv közöttünk, gondoltam is hogy felfussak avagy hagyjam. Úgy döntöttem, mivel amúgy is bizonytalan voltam, hogy fog a második fele menni, inkább nyomom a tempómban és ha még 15-nél is lőtávolban lesznek akkor lehet agyalni.

Az ídőközben kb. 400 méteresre nőtt távolság 10 kilóméter után lassacskán, de biztosan elkezdett olvadni közöttünk. Az én tempóm továbbra is konstans volt. Királyság.

10 km, 37:33. Ez egész jó gondoltam, kis lassulással is meglehet az 1:20-al kezdődő ídő a végén. :)

www.larasch.de, 11km done
  All systems operating normally. Egyik háznál kólát tettek ki műanyag poharakban, a szervezők frissítő állomásain vízet és ízót biztosítottak. Kóla? Legkirályabb, már toltam is lefelé! Ez volt az egyetlen jelentős energia bevitelem a futáson.

15. kilóméterre a két srác futása egyénibe oszlott, egyiküket itt értem utól. Másikukat 16. kilóméternél és ő nem akarta egyből megadni magát. Szuper., gondoltam magamban, akartam egy stresz mentes félmaratont, ahogy esik úgy puffan, erre az utolsó 5 kilóméterre kezd élessé válni a helyzet és futhatom k ia belem. :D Szerencsére 2 kilóméter után már volt 100-200 méter fórom. 18. kilóméternél megláttam még egy futót előttem. Nem tudom, hányadik helyen álltam a versenyben, a rajt után nem olyan sokan futhattak el, úgy a 10-20. hely köré tippeltem magam. A tempó itt elég kemény volt, még mindig 3:45-3:50, próbáltam az üldözőm felé is leheletnyi előnyhöz jutni, és előre is nyomni kellett, hogy csökkenjen a táv közöttünk. Reméltem 20. km-re ott leszek és marad ídő támadni.

Sajnos utól is értem, úgyhogy meccselni kellett, én hülye... :-).

20. km 3:36 alatt. Leelőzőm. Nem hallom, talán pár métert elúztam? Jön egy hosszú emelkedő, próbálom nem túltolni, hát nem elfut mellettem a domb tetején? Bakker, tapadás! 20,5km! Scheisse, nem várok növelem a tempót, előzök. Lemarad? 300m! All in! Neeem, és sprintel mellettem el. Itt már nem tudok újabb fokozatot kapcsolni, el kell engednem. Be a célba kontrolláltan, nagy hangulat, zene, fények, buli, fanta. Gyorsan gratuláltam is neki, jó kis meccs volt. Utolsó kilóméter az emelkedővel is 3:33, már pirosban, leszabályzón ment a vége.

Így maradtam hát összetett hatodik! :-D  900-an értek be a célba.

Oklevél
"Aufgeklärt und die Bug in die See!"


Hiányzott a futó versenyzés, jó hogy indultam. A térdem is bírta, úgyhogy minden szuper volt.  I am sooo happy. Recovery on! :)

Verseny céljától 50 méterre, Rostock főterén királyság pizzázót lehetetlenség lett volna kihagyni utána.

Rendezvény honlapja: https://www.rostocker-marathon-nacht.com/