Volt egyszer egy Grundlsee

Hol volt, hol nem volt, nagyon régen, a múlt évtízed derekán egy magyar baráti társaság gondolt egyet és elhúzott motorozni Ausztriába. A szállásuk a festői szépségű Grundlsee tó feletti, hasonló nevő falucskában volt.
Grundlsee

sok sok lóerő

Grossglockner Panoramastrasse

A Losertől a Grossglocknerig bejárták e vidéket és szép élményekkel tértek haza a túráról.
Teltek, múltak az évek. A srácok alól azóta már rég kikoptak a motorok. Volt akinek az élete ráadásul olyan szerencsétlen fordulatot vett, hogy már csak saját erővel hajtott kétkerekűvel szeret közlekedni. Érthetetlen... Ugyanez a srác, 2017-ben úgy döntött, hogy ezúttal biciklikkel és futó cipővel felszerelkezve, ismét felkeresi Ausztria e eldugott szegletét, sőt, kibéreli ugyanazt az apartmant és megint eltölt itt egy kis ídőt. :)
Bömbölő felmálházva, vonóhorogra biciklitartó, ott a monti utazott, hátsó ülésen, "biztonságban" a versenybringa. Alkatrészek a bicajokhoz, szerszámok meg ami csak kellhet betárazva, kezdődhetett az egy hetes sportos nyaralás. Edzőtábor a'la Joe.
Hétfő hajnalban indultam és már kora délutánra le is értem Grundlseeba, így az első nap máris belefért egy kellemes bemelegítő karika. Irány a "legendás" Loser. Maga az alpenstrasse 8 km ahol átlag 9% az emelkedés, pont jó ízelítő volt ez egy Berlinben élő srácnak. Érdekes módon, anno motorral egyáltalán nem tűnt fel a gravitáció e őszintesége. :)
1. nap, Utazás és versenybringával fel a Loserre:


Loseren

Grundlsee
Ja igen, a vendéglátó néni reggelije, na meg a tálalás, ez már 12 éve is első osztályú volt. A kiadós reggeli jó alapot adott a sport programokhoz.
enyééém :)

2.nap: Az első teljes napomat egy úszással kezdtem.


strand avagy simán a tópart

Délután versenybringával irány a Tauplitzalm Alpenstrasse. Átlag 8% emelkedés a 10 kilóméteres útvonalon.



Tauplitzalm Alpenstrasse
Nem is látszik, hogy 1600 méterre tekertem fel.
Elég megerőltetőek voltak a hegymenetek. A táv nagyon lassan fogy felfelé. Vánszorognak a kilóméterek. Persze annál jobb érzés elérni  a célt, felérni a tetőre. Virtuális környezetben már tekertem fel nehéz hegyekre (Grossglockner, Alp de huez), a szimuláció elég jól fedi a valóságot. Itt leginkább a görgő fékjének a "finomsága" határozza ezt meg, hogy pl. alacsony pedálfordulaton is jól adagolja az ellenállást.

Ami nekem meglepő tapasztalat volt, az a lejtőzés. Hihetetlen gyorsan, szinte pillanatok alatt 70 km  óra fölé ugrik a sebesség a rövid hajtűkanyarok között is, itt nem csúszhat be hiba.Egy kis bovden huzal végén levő kisujjamnyi fékpofákon múlik szó szerint az életem. Nem is mertem maxra engedni a tempót, pedig szeretem a száguldást, de ez a közeg még ismeretlen volt nekem és nem is veszélytelen. Egyedül fent egy hegyen, duplán észnél voltam, itt mindenképp jobban / többet mérlegel az ember.

A profi bringások jutottak eszembe, akik általában ennél jóval durvább lejtőkön, iszonyat tempóban, teljesen a határokon egyensúlyozva zúznak lefelé néhány másodperc előny megszerzéséért. Elképesztő. A tévé képernyőjén át egy klassz, lendületes gurulásnak tűnik. De benne lenni, 100+ km per órával bringán, szakadék szélén, kanyarból kanyarba egyensúlyozva? Brutál!

3. nap: MTB Bad Mitterndorfba


Kellemes errefelé montizni. Inkább erdei autópályáknak nevezném. Murvás utak keresztül kasul a hegyeken. Már ha tudod merre kell menni. A táblákat követve valahogy, gyalogos ösvényeken kötöttem ki, ám azt gondoltam ez a montis útvonal amit a házigazda ajánlott, úgy tűnt a szavaiból egy bejáratott kedvelt út bringásoknak. Megyek megyek, kezd durvulni az emelkedés, 15% körül lépegetek és azon gondolkodtam, hogy most az osztrákok ilyen kemény bringások, vagy csak én vagyok ilyen puhány hogy nehéznek találom a kedvelt bringás útvonalat. Az emelkedés csak egyre durvult és a kavicsos talaj miatt  már le kellett szállnom és tolni próbáltam a bicajt, 18-20%os lejtőn felfelé...itt már az sem egyszerű. Más választásom viszont nem volt, mert itt lefelé biciklivel esélytelen lett volna kontrollálni a tempót. Szerencsére párszáz méter után kiértem az előbb említett széles murvás útra. Aha szóval csak letévedtem a helyes útról, így már minden világos... Szép tájakon jártam. Ezen a túrán videóztam is.



Este még egy lájtos futi, of course.



4. Nap Vissza a versenybringára és toltam egy hosszabb lájtos kört, "síkon". Már amennyire Felső-Ausztria  határán ez lehetséges. Utamba is akadtegy szelíd 23 fokos emelkedő. :)

odafelé a fékek égtek, visszafelé a lábizmaim :)

Hallstatt

Átgurultam Hallstatt-on. Biztos sokaknak ismerős a városka. Hallstatti tó és a sziklafal közé van beékelődve, emiatt nagyon jellegzetes és szép városka. Csak sajnos mára a turizmus ott fullba kezdte tolni a kretént.
A túrista buszok már az úton állva várták, hogy helyet kapjanak a buszparkolóban, a városka minden négyzetméterére kb 4 turista jutott, ebből minimum három ázsiai országból származott. Az infrastruktúra és a városka adottságaihoz ez az ember tömeg már szinte kezelhetetlen és elviselhetetlen volt. Szóba is hoztam a vendéglátóimnál és megerősítették, hogy valamit ott nagyon eltoltak. Az ott lakók hiába élnek meg jól a turizmusból, már elégedetlenek a körülményekkel mert  a városka szinte élhetetlenné vált a rengeteg turista miatt... Ez történik, ha egy bizniszt úgy igazán ész nélkül tolnak... Ezt leszámítva alles tutti. És 4 óra tekerés után egy jutalom fagyi is belefér, ugye? :)

Grundlsee a sarokból :)

A napnak még nem volt vége, délutánra terveztem megint egy uszit. Le is gurultam a tóhoz montival, ám csúnya felhők gyülekeztek. Vaciláltam mi legyen, mivel nem dörgött és villámlott (ekkor még) belebújtam a neóba és már csobbantam is.



Sajnos a vihar közben megérkezett és a baljós felhőket látva inkább nem hívtam ki magam ellen a sorsot, és kijöttem a vízből, túl jó célpont lettem volna a villámoknak. A természet viszont ilyenkor is lenyűgöző, egyszerűen nem tudok betelni ezzel a környezettel. Nincs igazam?

Grundlsee egy másik arca
 Kint álltam a bicajnál neóprénben, mit tegyek? Kezdjek átöltözni, jön az eső stb macera... ááá csak egy kilóméter az apartman. Fel a bringacipő és úgy ahogy voltam, neoprénben feltekertem. Ám neoprénben bringázni nem bölcs dolog, pillanatok alatt, főleg hogy felfelé kellett tekerni, áthevültem mint az állat. Poénnak egyszer ok volt. :)

swim - bike brick neoprénben :)
A napnak viszont még nem volt vége. Felvetettem a régi bandának is ezt a túra tervemet. Gyuszit nem kellett győzködni. Így is ismerem. :)  Pénteken meló sebaj, korábban lelépés, ugrás ÖBB gyorsvonatra, bicaj a vagonba, 23 órakor érkezés Salzburgba. Zsííír. Volt  még bőven ídőm az úszás után. Este 10-kor beröffentettem a sor 6-ost és legjobb gyér forgalom mellett, klassz kanyargós utakon zúztam a Salzburg pályaudvar felé. Grundlseetől ha jól emléksezem 70 km volt. Na, ott viszont hamar visszazökkentem a valóságba. Késő este nem túl meggyőző alakok lébecoltak a pá
lyaudvar környékén és méregettek ahogy én egyedül gyalog igyekeztem Gyuszi elé. Szerencsére nem volt késés már jött is Gyuszi kifelé, alles gut. Milyen király már. Lezsírozzuk én Berlinben ő Budapesten, hogy majd adott dátumon egy adott ídőpontban találkoznunk kell Ausztria egyik városában. És pár hónappal később percre pontosan a terv végrehajtva, pont úgy megtörténik ahogy elterveztük, marha jó volt. :)

5. nap: MTB karika Salzkammergut régióban Gyuszival.




Hallstattersee

visszaértünk a bázisra
 6. nap: Gyalogtúra fel a Trisselwandra

Mára egy lájtos napot terveztünk. Menjünk túrázni! Zsír! Nagyon király volt. Ez volt talán a hét legizgalmasabb programja. Nagyon élveztem. Gyuszi gyakorlott túrázó/mászó, ő otthon van ebben a témában. Én Garmin Edge 820-al, gyalogtérkép rajta, király, meg is van a navigáció vész esetére. Gyönyötű útvonalon mentünk felfelé. Út közben "A" pad mindent vitt.
csak egy pad, ja... megfizethetetlen panorámával...



Gyuszi játszik :)

Felértünk a tervezett úton, lepacsiztunk a kereszttel a Trisselwand hegy csúcsán.

fent





Fent kitaláltuk, hogy nem megyünk ám ugyanazon az úton vissza, inkább megpróbálkozunk egy másik őtvonalon lemenni. Innen volt igazán izgalmas a történet. Olyan ösvényt próbáltunk megtalálni, amit már jó ideje senki nem használt de a térképeken még jelölve volt. Gyuszi a hiperszuper Samsung 360 fokos kamerájával csinált is egy videót, ahogy (háti)zsákos Frodó(Joe) megy dzsungelben és macsétével vágja utat előre át keresztülkasul meg minden. :)



innen lesz húzós

A következő 700 méteren ereszkedtünk majdnem 300 métert, 38-40%-os lejtés. Fasza menet volt. Persze királyok voltunk csont nélkül elsőre minden útat megtaláltunk és egyben leértünk. Lent persze csobbantunk a tóban mielőtt a szállás felé vettük volna az irányt. :)

Este elmentünk ergy közeli kilátóhóz is. Sötét, eső, vihar. De azért megérte, így is jó volt a kilátás a völgyben pislákoló településekre.
Trisselsteinwarte kilátó a hegytetőn
kilátás Alt Ausse-re


nem volt tömegnyomor :))
7. nap: MTB karika és haza út.



Az utolsó nap kicsekkeltünk a panzióból és kinéztünk egy montis útvonalat BAd Mitterndorfból indulva. Hazafelé úgyis arra vezetett az útunk. Ídőjárás előrejelzés változékony ídőt mondott ám az esőradaron minden ok volt, így nem is sokat variáltunk, letettük a bömbit a falu közepén, fel a bicajra és irány a hegy. Minden jól is ment felfelé, max. szemerkélő eső semmi vész, a hegy túl oldalán lezúztunk a völgybe, itt egy lélegzet elállító katlanba futottunk bele, sziklák között egy patak és keresztbe kasul a hihetetlenül meredek út.
 
Die Öfen

Az alábbi vidón is megörökítettük (6. perctől).



Ám ahogy az a nagy Murphy könyvben meg van írva, amint a túránk legtávolabbi pontjára értünk és egy hegy állt mi és az autónk között, úgy igazán bedurvult az ídőjárás. Esett vagy 10 fokot a hőmérséklet és masszívan elkezdett esni az eső. Nem is mutatta semmi jelét az ídőjárás, hogy ez rövid ídőn belül esetleg jobbra fordulma. Mit tegyünk? Megint mászunk 1000 métert fel a hegyre vagy megyünk a kerülő úton vissza ami cserébe sík. Ídőben mindkettő ugyanannyi. Fasza... Én szarrá fagyva, Gyuszi meg a bringás erejével elkészülve, kb a túrára vette elő ez évben a bicaját először, elkezdtük gyűrni a kerülő úton a kilómétereket. Megmutatta az ídőjárás, hogy még relatív alacsony magasságban is hirtelen nagyon komolyra tud fordulni a helyzet. Számoltuk a kilómétereket és már én is a pokolba kivántam minden egyes emelkedőt ami az útunkba került, a sík útvonal ellenére is akadt bőven. Végül csak elértük azt az átkozott parkolót... Átöltözés, be az első pizzériába, így lassan normalizálódott a helyzet, meleg, energia megy be arcunkba... a végére ez sem egy eseménytelen nap lett. Ott már csak nevettünk az egészen. Mekkorát szívtunk... Ilyen is kell. Na de, be az autóba, és irány Budapest. Én is Magyarországra jöttem, eltöltöttem pár napot Pesten és csak utána indultam vissza Berlinbe.

Ez az egy hetes kaland felül múlta az elképzeléseimet. Nagyon jó nyaralás volt. Testileg és lelkileg is feltöltődtem. Az Alpok meg hát... simply the best! :)

A blog él és vírul ja és lesz Frankfurt Ironman is

Csak én írok az utóbbi ídőben keveset. Két éve pár dolog változott az életemben és emiatt nem marad annyi ídőm blog írásra mint szeretném. Egy egy poszt (ha nem is látszik rajtuk :)), hosszú órák  alatt születik meg. Ha mostanában a blogra írok az mindig késő estébe nyúlóan történik, mert nincs máskor ídőm rá. Emiatt is írok kevesebbet. Ha kevesebbet írok, kevesebbet forognak a gondolataim a blog körül, így még nehezebb csak úgy belekezedni egy új témába. Ördögi kör. Szóval kicsit most ritkábban írok, de a blog él, nincs nyugvó pályára téve, ha nem írok semmit, az csak azt jelenti, hogy edzek, versenyzek, nincs semmi különös,

swim-bike-run-repeat oszt annyi! :)

Legtutibb verseny idén Ironman Frankfurt lesz. Erről szól nekem az  ídei tél,  tavasz és nyár Július 8-áig.

Úgy döntöttem tavaly az asztmás "élményeim" után, hogy 2018-ban a kora tavaszi versenyeket kihagyom. A hidegre sajnos extrém érzékenyek a légutaim. Nem is a verseny a gond igazán, hanem a felkészülés rájuk.  Csak kell egy egy tempós veretés, résztáv stb... Március végén van a félmaraton. És a rendszeres, sok edzés a hidegben a fő probléma. Idén novemberben kezdtem szedni megint a gyógyszert (Junik spray 100 mikrogramm reggel, este) ezzel kontrollálva van a dolog úgy tűnik működik. A torkom így sem teljesen tönet mentes, de nem fajul krónikus köhögéssé a dolog és természetesen légzési problémáim sincsenek. Ennek is örülni kell!!! Látom, hogy ez ok idén minden nyugisabb, lehet így jővőre megint bevállalom a félmaratont.

De idén se Sisu, se Mountain challenge, se Berlin félmaraton.

Csak swim, zwift and run. :) Jó a zwift, de valahogy egy kemény edzésprogramig nem jutottam el rajta, inkább csak kényemre-kedvemre gurulgattam / gurulgatok. De lassan itt a tavasz és kint végre elkezdődnek a kemény bringás gurulások, RTF-ek. Már várom.

A hétfő pénteki úszások mellett márciusban szombatonként is megyek úszni. Még nincs olyan jó ídő kint, hogy inkább a bringa legyen a domináns, lehet megdobni az úszó formát és azt lehetőleg megtartani, netán tovább fejleszteni nyárra.

Szinte már tradició a tavaszi úszós videóm amin csekkelem az aktuális technikám.

2018:



Az áthúzás végét próbáltam fejleszteni idén, ha nem is mindig tökéletes már nem csapom le a végét úgy mint tavaly. Az aktuális fókuszom a láb technikán van, már nagyon katasztrófálisan kalimpáltam. Most gyakorlom, hogy egy kartempó egy lábcsapással úszom. Érzem, hogy hatékony de sokat kell még úsznom, hogy ez legyen az automatikus. Ja meg a vízfekvés is örök téma. De azt hiszem ott is rájöttem valamire. Nagyon homorítottam a hátamat, ezért süllyedtek le úgy a lábaim. Most próbálok lazábban felfeküdni a vízre. Jobb. Közben Norbi is wasserratte lett és ad jó tippeket úszáshoz, ez is király.

2018-ra tervezett bringás újításom a wattmérővel edzés. Van a versenyen és TT-n is, lehet tolni a precíz célzott programokat. És persze eggyel több kontrol lehetőség a hosszútávú versenyekre. Azt tapasztalom, hogy a Garmin Vector cycling dynamics program funkciója nem sok embert érdekel a vector wattmérőt használók között. Érdekes, én görgőn szinte csak azt nézem. Még mindig az a filozófiám, hogy a rendelkezésre álló szabadídőt a legjobban kell kihasználnunk a lehető legjobb mozgástechnikára, hatékonyságra törekedve. Ha csak az erőre koncentrálsz, fejlődni fogsz persze gyorsabb leszel. De ha fejlesztesz a technikádon is mellette, duplán nyersz.

Az erő elfogy a hatékonyság megmarad.

A rossz mozgás technika olyan mintha ballaszt súlyt vinnél. És minden extra súly extra energiát igényel. Ahelyett, hogy az amúgy is kevés (amatőr sportoló) erődet a minél gyorsabb előrehaladásba fektetnéd, a saját béna / nem optimális mozgásra megy el. A jó technika minden tempónál, bármilyen hosszan megspórolja neked az energiát. Viszont a rossz techinkával elégetett energiát nehezebb pótolni.

Ezért nagyon érdekes széámomra a Garmin cycling dynamics, mert pont a pedálozás hatékonyságát teszi mérhetővé.

Cycling Dynamics (photo copyright Garmin inc.)
Angol leírás: Garmin Cycling Dynamis

Próbálok minél egyenletesebb és tágabb tartományban pozitív erőt kifejteni a pedálra. A platform center offset adataiban nem tudom mennyi az adottsági korlát de szerintem simán lehet vele rossz lábtartást javítani.Esetleg a cipő-stopli beállítást optimalizálni.

Szóval nagyon jó feature. Amúgy bejön a cucc, a Vector 3. Minden tulajdonsága megvan ami egy szerintem up to date wattmérőbe kell. Mindkét lábat méri, részletes mozgás analízis, könnyen felszerelhető és könnyedén átszerelhető egyik bicikliről a másikra. Nagyon elégedett vagyok vele. Igazából nincs vele semmi, végzi a dolgát. Ahogy illik! Végre megint egy jó garmin cucc a 910XT után. (Az EDGE 820-al vannak gondjaim).

Így kezdődik el a Road to Frankfurt... :)

Zwift my life!


Teljesen rákattantam Zwiftre. Legeslegjobb, sport és videó játék egyben. Ez a kombináció nekem lett kitalálva. Kőkemény sport egy nagyon látványos fiktív világ útjain játék elemekkel kiegészítve, mint szintek, jutalmak, küldetések.

Watopia beach
Mi a Zwift? Egy internet alapú tréningszoftver szobai bringázáshoz amivel egy virtuális világban tekerhetünk. Mindenki aki belép a zwiftbe ugyanabba a virtuális világba kerül. Az utakon csak bringások száguldoznak. Tekerhetünk a barátainkkal, kollégainkkal, edző partnereinkkel. "Ride On!" -t nyomunk a velünk együtt tekerőknek, élvezzük a környezetet, élvezzük a szélárnyékot, élvezzük a kihívást ha egy gyorsabb bringás megelőz minket és nem szeretnénk lemaradni. De ez még semmi.

Zwiften részt vehetünk szervezett társas tekeréseken, válogathatunk edzésprogramok, edzéstervek közül, ám a legeslegkirályabb, hogy versenyeken is indulhatunk.

Szociális platform is, hiszen követhetünk zwiftes bringásokat a világ minden tájáról a Mobile Link segítségével. (Részletesen lentebb)

 A Zwifthez egyáltalán nem kell drága felszerelés. Legegyszerűbb kézi ellenállásos görgő, ant+ sebesség és pedálfordulat szenzor,  PC vagy Ipad és a minimum technikai környezet már meg is van (bringád remélem van). Létrehozol egy felhasználót a https://zwift.com-on, ugyanitt letöltöd a kliens szoftvert és már kezdődhet is móka. Erre a konfigra a Zwift egy teljesítménygörbét készített ami sebesség és pedálfordulat alapján közelítően saccolja a leadott teljesítményt. Ezt nevezik Zpower módnak.

Ha a bicajon van teljesítménymérő az már szinte tökéletes. így már a  versenyeken is korlátozás nélkül részt tudsz venni. A virtuális versenyekről lentebb.

Az élmény smart tréneren lesz tökéletes, itt a zwift szoftvere közvetlenül kontrollálja a görgő fékjét a realizmustól függően. Emelkedő, lejtő, szélárnyék...

Én teljesítménymérő és smart tréner keverékével használom a Zwiftet. Novemberben vettem egy Stages Ultegra wattmérőt a versenybringára. Ennek a segítségével +-2% pontosságú a teljesítménymérés, miközben a görgőmet (Tacx Genius Smart) a zwift vezérli. A Tacx Genius teljesítmény mérési pontossága +-5%-al van megadva, de tökéletes kalibrálás után is minimum 10%-al nagyobb teljesítményt mutatott a Stageshez képest. (Versenyhez mondjuk jó lenne :), de én hülye azóta powerméterrel megyek)
Stages Ultegra powermeter
Talán hét napig lehet kipróbálni a programot ingyenesen, utána 30 napos előfizetéssel lehet használni. Viszont bármikor szüneteltetheted az előfizetést. Tipikusan a téli hónapokban előfizetsz rá pár hónapig majd tavasztól őszig nem foglalkozol vele. Következő télen megint előfizetsz és ott folytatod ahol tavaly abbahagytad. 15 dollár havonta. Nem egy horrorisztikus összeg.
Zwift a watt/kg teljesítmény mutatót használja a bringások egymáshoz viszonyítására. Ezért fontos, hogy a profilodnál a valós adatokat add meg a magasság és a súly tekintetében. Ne félj. A Zwift a világ legultrakorrektebb  programja. A Zwift világában csak vékony vagy izmos bringások vannak. Itt senki nem kövér. Cserébe nem ritka 40+os bicepsz. ;-)

Egy 80 kg-os 320 wattot leadó bringás illetve a 60 kg-os és 240 wattot leadó bringás teljesen partiban van.  Mindketten pontosan 4 watt/kg teljestményt leadva tekernek fej fej mellett. Zöld.

Zwiftbe nagyon ügyesen beletették az addiktív játék elemeket. Megtett kilóméterek után szintet lehet lépni illetve jutalmakat lehet szerezni. Bringák, kerekek, ruházat. A biciklik között valós különbségek vannak. Ugyanazon az útvonalon az aeró bringák pl. gyorsabbak. A könnyű bringák számítanak ha szintes terepen tekerünk stb. Vannak külön küldetések amikkel szintén felszerelést lehet szerezni. A játék része is nagyon szuper.
13. szint jutalom: Zwift Aero Bike
A következő linkek nagyon hasznosak Zwiftel kapcsolatban.

https://zwiftinsider.com/
Itt gyakorlatilag minden infó fent van Zwiftről. Bicajok közötti különbségek, az elérhető szintek, jutalmak, játékmenet, tippek, trükkök , etikett stb, Zwift frissítések részletei...nagyon szuper.

https://zwiftalizer.com
Hasznos link technikai hibák megtalálásához, grafikus beállítások optimalizálásához.
Ide a zwift program által generált log fájlokat lehet feltölteni, amiből ez az internetes oldal kiolvassa a bluetooth, ant+ kommunikációs értékeket, megtalálhatod melyik szenzorral van gond esetleg, tanácsokat ad rossz jelmínőség esetére. A grafikus motor teljesítményéről is infókat kaphatunk frame rate min, max, average... grafikus tuning ugye... PC-re én is beújítottam már  egy aktuálisabb grafikus kártyát, hogy Ultra felbontásban is élvezhessem Watopia tájait. :-)

https://zwiftpower.com
Legfontosabb oldal! Itt talalhatóak a zwiften megrendezett versenyek hivatalos eredményei illetve a tervezett versenyek listái. Létre kell hozni egy profilet az oldalon. Ezt össze kell kapcsolni a strava felhasználóddal (ha nincs még, ide is regisztrálj, ingyenes) Ezek után részletes infókat is kapsz a verseny eredményeidről, teljesítményedről, ilyesmik.

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.zwift.android.prod
Fontos kiegészítője a Zwiftnek a Zwift Mobile Link app. A Mobile link-en tudjuk a versenyeket/csoportos tekeréseket böngészni a kalendárban, itt láthatjuk az általunk követett más bringások tekeréseit. Zwiftezés közben a mobile linkről is tudunk üzeneteket  küldeni a "játékba". Mindenképp telepítsétek ha Zwifteztek.

A bringa versenyek brutálisak. Megtapasztalja az ember milyen lehet egy országúti bringa verseny legalábbis a fizikai nehézség tekintetében illetve még érdekesebb, taktikai szempontból. Támadások, sprint taktika, pacing, csoport taktika.

Szélárnyék. Zwift fizikai környezetébe a szélárnyék is bele van programozva. Elég realisztikus. Ha leszakadsz egy bolyról szinte esélytelen rá vissza kapaszkodni. Nagyon észnél kell lenni, egy pillanatra sem lehet bealudni. Elég egy kicsit elbambulni a bike computeren vagy lazára venni amíg iszol a kulacsból és már meg is szívtad.
Egyik első verseny amin indultam, fent van youtube-on live kommentátorral. A feeling szerintem átjön.



Eleinte a rajt utáni sprint és az emelkedőkön megindított támadások jelentették a legnagyobb kihívást. Három hónap után ezekbe a power sprintekbe belerázódtam, vagy inkább bele erősödtem.

Az év végén aztán sikerült az első áttörés! KnappenMan utáni második legnagyobb sikerélményem 2017-ben, hogy megnyertem első zwift versenyem, yeah!  :-))) Egy rövid sprint verseny volt (10,7km) és úgy alakult hogy az "A" kategóriás rakéták inkább másfelé tekergettek. Azért szégyenkeznem sem kell remélem. Győzelemhez az is elengedhetetlen, hogy rajthoz álljunk. :-). Nem számítottam rá, hogy nyerhetek, de végig az élbolyban voltam és a verseny végi sprintben is minden összeállt yeaaah! :-)

Pillanatkép egy versenyből
WBR 1 Lap Flat #PST
Az első versenyeken mit össze bénáztam, másfél kilóméterre céltól megindítottam a támadást aztán úgy mentek el mellettem az utolsó 400 méteren már mintha álltam volna. :-) Jó helyezkedés, kötél idegek, kivárni a megfelelő pillanatig (kb 300-400 méter a céltól), szélárnyékban maradni, ha van power-up annak a taktikus bevetése na meg a lábak. Majd a megfelelő pillanatban: ALL IN! 

Számomra a versenyzés adja a sava borsát Zwiftnek. Legszívesebben csak versenyeznék, de úgy szét csap egy egy futam, hogy esélytelen minden alkalommal versenyeken indulni. Vagyis inkább értelmetlen. A KISS versenyeken indulnak a legtöbben illetve itt a legerősebb a mezőny általában. Egyelőre egy Kategória "B" 4. helyezés a legjobban. A versenyek mezőnye teljesítmény alapján kategóriákba van csoportosítva, hogy minden indulónak élvezetes lehessen a versenyzés. Kategóriánként is értékelve vannak az indulók.

A = 4 w/kg és fölötte
B = 3.2 - 3.99 w/kg
C = 2.5 - 3.19 w/kg
D = 0   -  2.49 w/kg

 Amióta állóképességi sportot űzök nem produkáltam még ilyen magas pulzus és intenzitás értékeket mint amit a zwift versenyeken érek el. 50-55 perces verseny és 90+ TSS. Intenzitás kimaxolva. Edzés szempontjából is egy game changer a zwift. 

Pl, Lyonel Sanders neve ismerős? Tudjátok az a bénan futó csávó hol is láttam utoljára, ja megvan a Hawaii Ironman dobogóján. :-)

Ezek a legfontosabb dolgok talán. Rengeteg minden van még amiről lehetne írni,  de tudjátok mit, fedezzétek fel magatoknak ezt a virtuális világot. 

Ride on!

Maraton után

Mit is írtam tavaly ilyenkor? Mindig süt a nap? Peeersze. Kivéve ídén. Vízes, párás reggel, szürkeség everywhere... méltó befejezése egy vacak berlini nyárnak.

KnappenMan után nem pb-s tervekkel vártam a rajtot, de azért egy erős futást terveztem. Az első tempósabb kilóméterek után (naívan) mégis belém ötlött, hátha ez az ídőjárás hozzásegít egy király eredményhez. Hahaha...

Az 5. kilóméternél persze már egyértelműen láttam, hogy itt ma nem fog csoda történni, még a 4 körüli tempó sem ment "könnyedén".

Norbi kint volt 12km-nél még videót is csinált, thx!


A szolídabb célkitűzés miatt idén bekockáztattam egy nagyobb csillapítású cipőt abban a reményben, hátha így jobban bírják majd a lábizmaim a táv második felében.
Aha, a lábaim már hét!? kilóméter után elkezdtek fájni. Hogy ez ne legyen elég ez a nyomi cipő  még csúszott is a vízes aszfalton. Minden lépésnél volt egy kis apró megcsúszás.  Szerintem ez tett be ilyen korán a lábizmoknak is. Egy ídő után rájöttem, hogy az útburkolati felfestéseken viszont tapad rendesen. Érezni lehetett a különbséget tempóban és mozgásban is. Úgyhogy innen végig az útburkolati jeleket kerestem. Felezővonal,  sáv és buszsáv elválasztó. Ez utóbbi volt a kedvencem, ez dupla széles. :) Meg is van örökítve:


Sajnos a táv első felében szemerkélő esőben már fáztam is. Hiába nem volt hideg, az eső túlságosan  lehűtötte a testemet. Ez végképp elvette a kedvemet az egésztől. Itt nyomom ebben a sz@r ídőben, és miért? És egyáltalán, ilyen lábakkal hogy jutok el a végéig?

Legalább a feléig eljutottam. Félmaraton szőnyeg: 1:24:23. Na ja. Volt ez már 1:20 is.Csak kevés volt az a négy hét egy "ironman" után. És hol volt még a vége.

A táv lassan fogyott... Lányokkal megbeszéltük, hogy a legtutibb hely talizni a Gerdamnenmark tér lesz. Ez 40 km-nél van kb. Már csak erre koncentráltam, odáig el jutni. Futva. Nem a célig számoltam a hátralevő kilómétereket, hanem a lányokig.

A frissítő asztalról mindent elvettem ami csak erőt adhatott. A gélek mellé idén ízót is. 37 km-nél még redbullt is toltam. Hátha!

Végre csak elértem a 40 km-es szőnyeget. Két kanyar és megláttam a csajokat, odafutottam és megálltam náluk, de jó volt ide érni. Persze ők meg kiabáltak rám, hogy mit csinálok fussak tovább. Jó jó... :)
Kissebbik lányom futott velem a következő 100 méteren, az csúcs volt. A pályát biztosító segítők valamit mondtak, én meg hogy csak nyugi, velem van. :) Tömeg még amúgy sem volt, 2:43 körül járhattam...

Innentől fej lehajt és csak konstans el a célig.  Unten den Linden, Brandenburgi kapu, befutó. 2:52:00. Not soo bad.


Így alakult. Ma valahogy semmi nem klappolt. Ídőjárás, erőnlét, felszerelés. Nekem a meleg, a napsütés az elelem. És ha már önszántamból szívatom magam, akkor azt ne ilyen lehangoló ídőben.

Pár héttel később kezdtem pozitívabb oldalról meglátni a dolgokat.  Hiszen idén nem is terveztem nagyot futni, akkor meg inkább most jöjjön össze minden galiba, ne akkor, amikor nagy tervekkel érkezem. Mekkora szívás lett volna cipőn bukni életed versenyét. Lásd csóri Eliud Kipchoget. Őt biztos jobban bosszantotta az ídőjárás miatt elszalasztott világrekord. Vagy nem... :)

Ende gut, alles gut!

Ja a cipő? Nem, végül nem dobtam ki első lendületemmel a kukába ahogy a futás alatt azt legalább ezerszer elterveztem. De tanultam az esetből. Megint vettem egy igazi, vérbeli, utcai verseny futó cipőt. Asics DS Racer 11. Már futottam is benne kétszer. (elődjét imádtam, ds racer 8) Bárcsak már sokkal előbb megvettem volna. Ebben a cipőben nekem minden szinte magától összeáll.  A tartás, a mozgás, a tempó. És még tapad is... jeeee.

Maraton előtt

Szeptember utolsó vasárnapja egyenlő? Berlin maraton! Ha már a falumban rendezik, alap hogy indulok. A tavalyi eredményemmel, (sub 2:45 ->gyors futó, rendicsek?) garantált starthelyem van 2017 és 2018-ban, így meg aztán főleg.

Idén érdekes a szitu, mert a Knappenman hosszútáv tri után mindössze 4 hetem marad regenerálódni,  újra formába lendülni és rápihenni a Berlin maratonra.

A verseny utáni első hét mondanom sem kell, hogy a pihenésről szólt. Két rövid futás, csak egy kis átmozgatás.
Egy hét kilőve. 2 futás (6km ,10km) össz: 16km.


Nyilván nem nulláról indulok, csak vissza szeretném nyerni a formám. Ezért a második héten sem késsel a fogaim között futottam. Csak annyit ami még nem túl megeröltető. Főleg a hét elején csavartam lejjebb a kilómétereket. Szerdán pálya és vasárnap már egy 20-as is belefért.
Második héten 5 futás (7km,7km pálya,8km,9km,20km ) össz: 51km.

Harmadik héten azért már oda akartam tenni magam. Ám még mindig csak ésszel. Feleslegesen fárasztani magamat öngól. A plusz 3-4-5 km ezen az egyetlen héten semmit sem fog számítani (pozitív irányban).  Persze nehéz egyensúlyozni, egyfelől nyomni kéne, másfelől meg bízni, hogy ennél több futás igazából már csak kontraproduktív lenne. Utolsó hosszú futásnak persze a 25km az alap, ezzel zártam a maratoni "programom".
Harmadik héten 5 futás (8km,10km pálya,15km, 9km,25km) össz: 67km

És máris a verseny hetébe érkeztünk. Tegnap futottam 8km-t benne 2x 2km verseny tempó, holnap reggel futok egy laza 5-öst 2km tempóval. Thats it.

Hétről hétre szépen növekedett a táv és a tempó is. Fizikálisan is jól érzem magam. Szerintem sikerült újra formába lendülni. Persze majd kiderül úgy 30 kilóméter után. :)

Pozitívan várom a versenyt, hatalmas élmény Berlinben futni. A rajt,  a rengeteg szurkoló ember a pálya mentén, majd a várva várt befutó. Game on! :)

KnappenMan - just for fun

Az asztma gyógyszer hatott tavasszal, május végére szinte teljesen tünet mentes lettem. Június végén a gyógyszer szedését is abbahagytam. Ez a tünetmentességen kicsit visszavetett, de amúgy minden rendben van azóta is, kapok levegőt!

Ezért júniusban elkezdtem nézelődni, hogy hol indulhatnék hosszútávú triatlon versenyen. Nem akartam elvesztegetni egy évet hosszútáv nélkül. Kell a tapasztalat, főleg ha komolyabb céljaim is lennének a jővőre nézve. ;)

A KnappenMan XXL-re esett a választásom, a júniusi elhatározástól az augusztus végi rajtig volt elég ídő "kényelmesen" készülni rá. Sikerült jutányos áron átvennem a rajthelyet egy visszalépő indulótól, így az ár is szuper volt és nincs messze Berlintől, kb. 200 km. Alles top.

A tavalyi Challenge Roth-os felkészülésemhez képest a KnappenManra történő mentálisan egyáltalán nem, a rendezettségét nézve fizikailag sem volt igazán hasonlítható. (ez hasznos tapasztalat viszont) Persze jókat edzettem, meg nyomtam az ausztriai "privát edzőtábort", szeretnék írni egy bejegyzést róla, nagyon jó volt. De ídőbringán alíg edzettem. Főleg a hozzá szokás miatt fontos nekem. A verseny előtti héten elővettem és nyomtam rajta három korrekt karikát.

A verseny hetében hétfőn még nem tudtam, melyik városban van pontosan a verseny, mikor a rajt meg ilyenek. :)  Egyáltalám nem voltam ráfókuszálva. Örültem, hogy versenyzek majd, de a részletekkel nem foglalkoztam. Ráadásul egyedül mentem, túl feszes volt az ídőterv a családdal, vasárnap már indultunk kempingezni. Péntek reggel az utazás napján kerestem és foglaltam szállást jó 30km-re a verseny helyszínétől. Szerencsére volt még otthon elég gél a frissítéshez mert azt sem ellenőriztem ídőben...

A KnappenMan XXL-en az úszás két körös a Dreiweiberner See-ben part érintéssel,  majd a bringán hat kör a Scheibesee körül, végül négy kör futás a Dreiweiberner See-t megkerülvén. Nekem teljesen ok volt erre az alkalomra a körözgetés, ennyi belefér. Legalább adja magát a résztávra bontás.  Szombaton hosszú és középtáv, vasárnap a rövid és sprint táv összesen 1300 indulóval, ebből nyilván a hosszútáv volt a legszerényebb a maga 55 körüli nevezőjével.

Péntek este hat körül értem a verseny helyszínére. Nem egy gigarendezvény, de ez így nagyon jó is volt. Totál kedvesek voltak a regisztráción, a versenyeligazítás meg egy humoros arc tartotta, jó volt a hangulat.


Azért itt a verseny eligazításon már kezdtem érezni, hogy azért egy ilyen hosszú versenyhez nem kéne "csak úgy" oda állni lazán, mintha csak egy 2 órás olimpiai távon indulna az ember. Fejben rendesen ott kell lenni. (ki gondolta volna...) Kurva sok lesz az a 3,8km úszás, 180km bringa és a maraton egyszerre.

Másfelől nem volt nyomás rajtam. Nem akartam semmi különöset, nem volt célídőm vagy ilyesmi. Jöttem egy jót triatlonozni. A tervem ennyi volt: jó erőbeosztás, okos versenyzés.

A szállás a Pramberg széli vadász fogadóban egyedi volt, meg a pizza szervíz is bent a városban. Lényeg, hogy letudtam a dolgot, egyet aludni teljesen ok volt.



Irány a verseny, már reggel is meleg volt és esőt is csak délutánra mondtak. Ebből felhős-napsütéses bringázás és végig napsütéses futás lett. Király. Készülődés, rövid bemelegítő futás, neó fel és irány a rajtzóna. Bazze, kiba messze voltak a bóják. Úszás közben nem is csalódtam, első körnek azt hittem soha nem lesz vége.
KnappenMan XXL start (fotó: www.larasch.de)


Érzésre már az utolsó helyen úsztam úgy elhúztak előlem, nem láttam senkit. A farvízemen úszott valaki, mert néha a lábamhoz ért. Első kör végén a sétán megelőzött és lehet, hogy direkt, a második kört ő vállalta be elöl.


Néha mellé úsztam, de éreztem, hogy nehezebb és gyorsabb sem lettem, úgyhogy inkább "nem ugráltam". Valamiért 200 méterrel a vége előtt átváltott mellre, görcs vagy KO, nem tudom. Első kör fejben és testben is nehéz volt, erre a második kör közepén olyan könnyedén úsztam, tök jó érzés volt. Na de vége lett az úszásnak én ki a vízből kérdezem az embereket viccből, hogy vannak még egyáltalán mögöttem, vagy tényleg tök utolsó vagyok? De nem értették mit buborékol a csávó, vagy csak nem szeretik a béna favicceimet... :)
Úszás (legalább 4100m): 1:11:13 (18.) naja...

Viszont, ha mosolyogva tudsz kijönni a vízből egy hosszútávú triatlonon, az azt is jelenti, hogy testben fel voltál készülve az úszásra. Jessz. ;)
4100 méter? csak mosolyogni tudok... (fotó: www.larasch.de)

Neoprén lehúzásnál leszakítottam a kabala nyakláncomat, a lányaimtól kaptam Roth után a célban. Picsába. A triatlon sportágak szimbólumai voltak a medálon. Ott észre sem vettem, csak már itthon...
És az sem volt véletlen, hogy soknak tűnt az úszás, alsó hangon 4100, maximum 4300 méter volt 3800 helyett...

Még voltak bringák a váltózónában mikor beértem, jólvan annyira gáz akkor csak nem voltam, na irány a bringapálya. Persze itt is okos voltam, otthon nem volt kedvem rendesen átszerelni a kettes kulacstartót hátulra az egyes helyett, a hibrid megoldásnak a vége az lett, hogy lelazult az egész cucc és a teli izós kulacsom a második kör közepén elrepült a valhallába...a szerszámos kulacsot powertape-el biztosítottam, az szerencsére kitartott.

mosoly az már megint van, te bájgúnár... :) (fotó: www.larasch.de)

Egy frissítő állomás volt a bringakör végén. Páratlan körökön szelet banán, páros körökön izó kulacs csere. Vagyis 1 kulacs 2 körre volt elég, ~58km. Gél első 40 perctől kb. óránként egy. A fentebbi malőr miatt 2 kulacs ottani izót ittam, teljesen ok volt, szerencsére nem okozott meglepetést gyomromnak. Fejben? Háát számolgattam rendesen a köröket meg a kilómétereket. Két kör után már láttam, hogy rövidebb lesz a bringázás, ez tartotta bennem a lelket, "csak" 170 volt 180 km helyett, fejben sokat jelentett. Jött a nagy meglepetés az 5. körre fordulva, Norbi kiáltott rám a pálya széléről. Írta pár nappal korábban, hogy van kedve bringázni lehet, hogy lejön a versenyre. De nem számítottam rá, elég őrült. Ez jó volt nagyon, kicsit elterelődtek a gondolataim a hátralévő táv számolgatásáról. :)
Norbi photography :)

És nem lassultam be! Kurva jó volt. Persze volt inkvizíció fájt a seggem, fájtak a karjaim a könyöklőn, de fogyott is a táv! Rothon belassultam második körre igaz valamennyire a körülmények miatt is, feltámadt szél, de itt meg a log alapján full kontans végigtoltam, a váltózónát nem számítva pontosan 35 km per órás átlaggal. (34,8 km/h volt a mért átlag). Úgy érzem erre lehet a jővőben építeni. 1, inkább 2 km/óra átlag plusz hatalmas előre lépés lenne ídő eredményben. Kb. 8 percet jelent 1 km/h gyorsulás.
Bringázás (169km): 4:50:51 (7.)

Cserébe egyből éreztem futáson, hogy ez most nehezebben indul mint Rothon. Nem volt meg az a könnyedtség, mint ott.

Első pár kilóméteren itt is feszült az oldalam, nem görcsölt, de nem tudtam úgy levegőt venni, ahogy szerettem volna. Szerencsére elmúlt.

Négy frissítő állomás volt a futókörön. Mivel a bringán csak gélt toltam és izót ittam, a futáson tisztító kúrára tettem magam és az első körökben csak víz és gyümölcsök volt az étrendem a körönkénti 1 gél mellett. Ez már bevált rothon. Működött, de egy pont után az almát már hanyagolnom kellett, túl sok savat csinált. Maradt a dinnye és a banán. Ami nagyon tetszett, simán kis tálban sót tettek ki a frissítő asztalokra. Ujjat bele, rá víz és meg van a nátrium utánpótlás.  Egyszerű de nagyszerű! Aztán az utolsó körben, amikor már kábé minden mindegy volt, a sót kólával öblítettem le, na ott majdnem visszajött a cucc. :))

Abszolút nem tudtam, hol járok a mezőnyben. Reméltem a top 10-ben mozgok valahol, a bringán azért szépen előzgettem.

De csak róttam a köreimet, volt is elég bajom magammal, nemhogy a többieken agyalni. Mivel éreztem most nehezebb a futás, így azt a koncepciót agyaltam ki, hogy minden frissítő állomáson megállhatok, sétára váltok, rövidke pihenőt adva így magamnak, erő gyűjtés a következő két és fél kilóméterre majd futás tovább. Tök jó volt így. A harmadik körtől ezek a rövid célok tartották bennem az erőt, hogy ne váltsak sétára. Már nem a köröket számoltam, hanem a frissítő állomások számát :) Tabu volt sétára váltani, akármennyire is szerette volna minden porcikám. Emellett, mivel végig aszfalton futottunk, tudatosan próbáltam egy lábakat kímélő futó mozgást felvenni, már amennyire lehet..., Rothon nagyon fájtak a lábaim már a futó táv felénél. Ez is működött, vagy sem, mindenesetre a lábaim jobban bírták.  És a frissítő állomások között végig realatív konstans tempóval mentem, a harmadik körön voltam minimál lassabb, csak ott kúszott ki a 4-el kezdődő kilóméterekből a tempóm. (a tisztán futó kilóméterek). Végre eljött az utolsó kör és azt láttam az órámon, hogy a további enyhe lassulás helyett megint néggyel kezdődnek a kilóméterek, hoppá megy ez még!
utsó kör, több mosoly itt már nem megy... :) (fotó: www.larasch.de)
Itt, úgy 7 kilóméterre a céltól kezdődött el az igazi "iron man". Megláttam előttem egy srácot szintén 3 karszalaggal.  Szigorúan elmentem mellette rá se néztem. :) 1 kilóméterrel később még egy spori! Volt egy fordító rész, ahol egymással szemben futottunk. Gratulált, mennyire bírom még, én meg közben kiabáltam rá, hogy "Gyerünk, utolsó kör!" Nagyon sportszerű volt mindenki. Nekem volt szokatlan ez a kommunikatív légkör. Én a versenyen csak magammal vagyok elfoglalva. Már előző körben is volt egy srác akit egy frissítőállomásnál értem utól, gratulált milyen jól bírom. Akkor még csak annyit mondtam, hogy messze még a vége. De itt már csak 4 kilóméter volt hátra! Pozitív energiává vált át az eddigi küzdés. Az úszás, a k**va hosszú bringázás és 37 km kemény futó kilóméter mind mögöttem.
És jöttek a 4:40-es kilóméterek. Gyakorlatilag utolsó frissítő állomásnál (az utolsó a célegyenesben volt), vagyis két és fél kilóméterre a végétől feltűnt előttem még egy srác akivel egy körön voltam. Nem volt kegyelem. :) Elmentem mellette, csak annyit szólt, túl gyors a tempó.
Ésszel kell csinálni a hosszútávot, itt nem lehet vagánykodni. A türelmem, a jó erőbeosztásom, a futó taktikámnak meglett a jutalma. 3 futót előztem meg az utolsó körben, közülük kettő az első két körben gyorsabban futott nálam, vagyis ott még távolodtak...

A cél előtt egy néző rám kiáltott: -Második vagy! Vissza szóltam, hogy azt nem hiszem. Jött a cél. Senki nem is szólt semmit, csak a nevemet keverték össze Johannes-el (később le esett miért, futáson végig ő volt a második helyen. Egészen az utolsó előtti frissítőpontig... ;) na de végre a célkapura fordulhattam, finisher medál, boldogság.
Futás (41km): 3:25:40 (3.)

Célídő: 9:33:07

Sikerült "terv szerint" teljesítenem második hosszútávú versenyem. Erőmet jól beosztva, nem stresszelve, a körülményekhez jól alkalmazkodva (frissítési stratégia bringán, futó taktika). Sok hasznos tapasztalatot szereztem. Az eredményem "csak" egy nagyon szép bónusz a végére, ami még jobban megszépítette ezt a kalandot. Ahogy fekszem a citromos sörömmel a fűben, hallom  a szpíkert, mondja a nevem, én lettem a második! Mivan? Mégis csak én? Áááá! :D Második helyezés egy triatlon versenyen? Ráadásul hosszútávon! Na neeee... Eszem-faszom megáll!!

2. helyezés vazze, és a mosoly megint a régi, teee... :)))

A rendezvény honlapja
Eredmények
Finisher klip
GPS logok: Úszás, Bringa, Futás

MTB finom hangolás : merev villa

A krossz triatlonon ütött szöget a fejembe, hogy ide Berlinbe simán elég a merev villa is montiba, főleg versenyezni. Nincs itt olyan terep ami mindenképp telót igényelne. Cserébe mimima 1kg-al könnyebb a vas. A jobb bringások ezeken a versenyeken szinte mind merev villás montikkal zúznak.

Ráadásul a merev villa tubeless kerékkel egy tuti párosítás, mert a tubeless gumikban kissebb nyomást lehet használni ezáltal jobb rugózási tulajdonságai vannak a tömlős gumikhoz képest.

Nézegettem a felhozatalt, ebayen kínai gyártóktól egész baráti áron lehet karbon 29-es villákat venni. Az eladó cégeknek nagy eladási számaik vannak, gyanítom nem lehet igazán gond a cuccokkal. Én mégis rizikósnak éreztem egy ilyen alkatrésznél, ha gebasz van és elszállok, utána számolgathatom a kórházi ágyban naphosszat a megspórolt euróimat, átgondolva mennyire is jártam most jól...

Így leszűkült a kínálat, de maradtam ebayen, és lőttem egy használt Niner RDO full karbon merev villát, az új árának kevesebb mint a feléért. Guuuut. :)

Niner RDO 9 Carbon merev villa
És ahogy az a mesékben lenni szokott, ezután kezdődtek csak a bonyodalmak. Mindenképp oda vissza cserélhető megoldást szerettem volna, hogy ha úgy adódik egyszerűen vissza tudjam szerelni a telót.

Ehhez a bringa kormány csapágyait kellett alaposan szemügyre vennem, illetve kiigazodnom a kormánycsapágy típusok útvesztőjében. Szerencsére nem annyira bonyolult, csak persze minden típusra van minimum 3 féle megnevezés...

Vannak menetes és  menet-mentes megoldások. Menetes kormány csapágyak  a legegyszerűbb megoldások, pl. gyerek biciklik ahol a kb. 32-es villáskulccsal lehet a nyakon állítani a csapágy illetve villa feszességét.

A menet-mentes kormány csapágyak érdekeltek engem, itt a csapágy persely a bicikliváz nyakba van préselve. Ezen a kategorián belül három további típust különböztetnek meg a felépítését tekintve:
  1. külső, outer bearings avagy External Cap =  EC
  2. félintegrált, semi integrated avagy Zero Stack =  ZS 
  3. integrált, fully integrated avagy Integrated Standard = IS
A magyar neveiket úgy kell googléznom mert ezen a nyelven a témával abszolút nem kerülök  kapcsolatba. Mindig tanulok valamit. :)

Lényeg a lényeg, hogy már tudtam, hogy nekem egy semi integrated tapered csapágy szettem van.
Ja tapered, amikor a felső és az alsó villaszár átmérő különböző. Felső átmérő típikusan 1 1/8 zoll, alúl 1 1/2 zoll. Először a montiknál kezdett elterjedni de mára a prémium versenybringákon is sztenderd megoldás. Merevebb, erősebb a kapcsolat a villa és a bicikliváz között, mindez kedvező súly aránnyal. Tapered csapágyszettek ZS illetve IS tipusban elterjedtek. (Logikusan a fejlődésből)

Az enyémmel csak annyi volt a gondom, hogy nem egy zárt ipari csapágy volt alól, hanem egy olcsóbb megoldás, ahol a csapágy alsó fele a villaszár kónusz is egyben.

villaszár konúsz a csapágy belső résszel
villanyak, az alsó csapágy/ház már kiütve
a félintegrált csapágy nyitott csapágy külsőrész
A karbon villaszárra nem akartam zárt kónuszt ráeröltetni itthoni sufni tuning módszerekkel. A zárt avagy ipari csapágyas megoldások előnye, hogy a villaszár kónusz egy sima (általában) 45 fokos alumimium gyűrű amire a csapágy ráfekszik és simán szorít. Így azt át lehet fűrészelni, és könnyen rácsúsztatható a villaszárra. A működését nem befolyásolja. Ez a nyitott csapágyaknál nem járható út.

Kiütöttem az alsó csapágyat, adni kellett neki rendesen hogy meginduljon, de nem szabad feladni, ami nem megy erővel azt meg kell oldani még több erővel... :))

Miután lemértem a szétszedett alkatrészeket, megrendeltem egy új alsó csapágyat és egy plusz kónuszt, hogy mindkét villára ugyanaz a megoldás illetve kónusz kerüljön és csereszabatos legyen a merev villa és a teló között a megoldás.
Jöhetett egy Ritchey ZS56/40 avagy félintegrált alsó kormány csapágy, külső átmérő 56mm, belső 40mm. Zöld?Kónuszt átfűrészeltem így könnyedén felcsúsztattam a karbon villaszárra.

ZS55/40 kónusz (a csapágy külső átmérő itt nem érdekes, van ZS 55 és ZS 56mm is)
Új csapágyat a vázba beütni türelmet igénylő feladat, megfelelő célszerszámok nélkül. Amint kicsit is elmozdul és nem párhuzamosan áll a vázhoz képest azonnal meg kell állni. Aluminiumból van a csapágyszett vázba kerülő része és a bringa váza is, csak óvatosan. Sokadik probálkozásra sikerült végre.

Richey comp ZS56/40 ipari csapágyas alsó kormánycsapágy szett
persely a vázba beütve
Mire mindent megrendeltem és megérkeztek az alkatrészek el is telt több mint egy hét, már nagyon össze szerettem volna rakni a vasat.
villa a helyén
temporér összeszerelve
Ok. Első kört lefutottam, de még távolról sem voltam kész. Amikor egy tesztet olvastam a neten a villáról, azt olvastam, hogy a maximum fék rotor méret 160 mm. Logikusnak is tűnt, karbon villa, csavart irányú erők stb... Viszont nekem elől 180 mm-es van jelenleg, úgyhogy jelentkezőben volt a következő építkezési terület.
Max rotor 185 mm, yesss!
A villán viszont az állt amit a kép alá is írtam, megint jessz. A kezdeti szériákon még 160mm volt, késöbb felemelték a határt 185 milliméterre. Így csak annyi teendőm volt, hogy 160->180mm-es fékadaptert vegyek a villára.
Shimano XTR SM-MA90P/P C fék adapter
féknyereg is kész
Ezzel a féktárcsa körüli rész is megoldódott. A féknyereg a Niner villán jóval magasabban van mint a telón, az eddig is hosszú fékcső most végképp megérett az igazításra.
fékcső, we have problem
Megint alkatrész rendelés, mivel a hidraulikus fékcső illesztése egyszer felhasználható alkatrészeket igényel. Gyakorlatilag egy préselt tömítés alakul ki a csövek végénél. 

ennyivel lett rövidebb
fékcsőre rá az új nyomógyűrű és aluminium cső a végébe.
Olaj feltöltés és légtelenítés. A fék is teljesen rendben így. A következő krossz triatlonra a a 2.1-es thunder burt gumikat a 2.25-ös rocket ronra cseréltem. Persze épp elfogyott a tömítő folyadék...




11 kg-ról lement a vas súlya 9.80kg-ra, szuper. Gyűröm is rendesen az átalakítás óta. Nagyon jók a tapasztalataim, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogja venni a terep akadályokat. Elöl és hátul is 1.5 bar légnyomással használom és tökéletes. Abszolút jó megoldás.

És hogy gyorsabb lett e a vas? Alább a privát strava szegmensem amit a montis intervall tréningjeimen használok referenciaként.

:)