Liepnitzsee-Triathlon 2012

   Jó verseny volt! De mégjobb ha azt mondom, a műtét sikerült a beteg meghalt. :-)
     A váltózónában még tapasztalatlanul készítgettem össze a cuccaimat majd az eligazítás után felálltunk az úszáshoz a tó partján. A mezőny fele derékig a vízben én a partról vártam a rajtot nem akartam elöl útban lenni. Ismeretlen volt még minden de legfőképp egyben az úszótáv. Néztem a bójákat, baaazi messze voltak és az még csak ugye 750 métert jelentett. 2 kört kellett lenyomni.
    Óvatosan kezdtem figyeltem az irányt és próbáltam jól helyezkedni  is a vízben néha sikerült egy egy úszó mögé bebújni. Az első kört gond nélkül nyomtam le, ki a partra megkerültem a bóját és már futottam is vissza a vízbe. Itt kezdtem ellépni a körülöttem úszóktól és az utolsó forduító bója után még fokozni is tudtam a tempót ekkor már teljesen elfogytak körülöttem és elöttem sem láttam a közelben (10 méterig) senkit. Kiértem a vízből futottam a váltózónába (kb. 150 méter). Láttam még jó sok bringa van bent, akkor az úszás ok volt, a vízben fogalmam nem volt, hogy vajon a mezőny melyik részében haladok. :)
  Érzésre gyorsan fel is kaptam a bringás cuccokat és indultam a nyolc darab 5 kilóméteres bringakör teljesítésére.  A kevés igazi bringaedzésem meg is látszódott, bár 34 km/órán felüli körátlagokat abszolváltam egy egy bringás igen keményen lépett el mellettem az emelkedős részeken (főleg). Én is előzgettem azért, így meg volt az egyensúly, a motiváció. :-)
    Csakhogy... utolsó körben 2 kilóméterre a  bringa etap végétől egy szük kb 1,5méter széles sétaút részen egyszercsak elvágodott közvetlenül mögöttem valaki nagy csattanással. Hirtelen arra gondoltam, csak nem miattam és hátranéztem mi történt. Nem kellett volna. Egyből a betonjárda melletti füvön találtam magamat. Ahogy próbáltam visszajönni az első kerék elcsúszott a szintkülönbségen én szép tempóval keményen  elvágódtam balra. Combomon alkaromon vállamon szép nagy horzsolások kicsit megszakadt ruha, ezenkívül semmi nem tűnt fel, úgyhogy fel a bicajra és betekertem a váltózónába. GPS log alapján itt körülbelül 1 percet veszítettem.
    Le a sisakot, fel a cipőt, vízzel a kulacsból kicsit lemostam a sebeimet és már indultam is a 8 kilóméteres futókörre a tó körül. Sajnos ekkor kezdődött a triathlon legnehezeb része. Nem tudom, hogy ez hasizom,  tüdő rekeszizom vagy a gyomrom okozta, de teljesen görcsben volt a derekam magasságában törzsem, minden lépés belémnyillalt és nem tudtam nagy levegőt venni. 2-3 kilóméter után már többször is meg kellett állnom úgy szúrt. Aztán nagy nehezen az 5. kilóméter környékére beálltam úgy, hogy ilyen nagymamás görnyedt óvatosan légzős tempóban tudtam kocogni, aztán talán az utolsó kilóméter volt már kicsit könnyebb. GPS log alapján 5:21-es átlagtempó...érthetetlen. Fáradt kimerült egyáltalán nem voltam. Útólag arra gyanakszom rengeteget ittam már verseny elött is és a bringán is, de csak a bekevert izót! Vízet szinte semmit. A gyomrom görcsben állt büfögni akartam de nem tudtam, vagy ha igen majdnem hányás lett a vége.
   Azért nehezen de teltek a kilóméterek. Aztán ahogy ráfordultam a célegyenesre máris megint a pozitv dolgok kerültek előtérbe és boldogan hatalmas mosollyal fejeztem be első triathlonversenyemet 2:23:08-as ídővel a 41. helyen a 82 olimpiai távon indulóból.


úszás
31:08,2                        bruttó 25. összesített
váltózóna
1:51,0 (32:59,2)
bringa
1:09:01,6 (1:42:00,8)   bruttó 32. összesített
váltózóna
47,3 (1:42:48,1)
futás
40:19,2 (2:23:07,3)      bruttó 41. összesített

     A biciklis bukásnak lettek következményei sajnos, szalaghúzódás illetve részleges szalagszakadás a bal vállamban. Miután estére már nagyon fájt hétfőn elmentem a kórházba...röntgen stb...törés nincs DE,  5-8 hét szigorú gyógyulási ídő, hogy a szalagok kellően rendbe jöjjenek. Ha túl korán terhelve vannak behegesednek megkeményedhetnek és akkor már soha nem nyerik vissza eredeti flexibilitásukat, ergo folyamatosan kiújuló problámákat eredményezhet...szupier...
Ezzel a jővő hétvégi triathlonon, az 5i50 Berlin-en való indulásom ugrott. Nagyon remélem legalább az augusztusi középtávú terveimbe nem kavar bele ez a sérülés.

Szóval egyből elég sok minden történt máris az első versenyemen, kicsit vegyesek az érzelmek a jelenlegi fájdalmak miatt, de a fájdalom biztosan elmúlik és csak a szép emlékek maradnak. :-)

Egy barátom sok fotót készítettt, képgaléria: Liepnitzsee triathlon 2012 képek
Részletes eredmények: Olympische+Distanz,+_3_500.pdf
GPS Log: Timex run trainer log

Gyorsjelentés az úszásról

   Nem hagyott nyugodni a hétvégi neoprénes probléma, elkezdtem a triathlon ruhára gyanakodni, hosszban nagyon patentos és arra gondoltam vállban esetleg az okozza a kényelmetlenséget úszásnál ami kikészít. Hétfő este elgurultam a bányatóhoz és fürdőnadrágra vettem fel a neoprént és valóban nem volt gond! Jót úsztam és már kezdek ráérezni a neoprénben úszásra is azt hiszem. Ok, ez megoldva! Versenyen majd csak derékig bújok a triathlon ruhába és úgy fogom felvenni rá a neót. 
   Tegnap este uszodában voltam, úsztam a már szokásos 500-akat és itt is van némi fejlődés, első 500 méter 9:40, második 500 méter szemüveg igazítással 10:14 és a harmadik 500 is szemüveg igazítással is 10:02. A végén már csak 450 méterig jutottam mert zárt az uszi, 9:04 vagyis konstans 10 percek mennek jelenleg utazóban törekedve a 3-as csapásszámú levegővételre, de azért sokszor kettőre kellett.
   A hétfői neoprénúszásnál és most az usziban is éreztem, hogy kezdek ráérezni a  hosszú, egyenletes csapásokkal való kis csapásszámú úszásra. Sokkal kevesebb energiát emészt fel annak ellenére, hogy gyorsabban haladok.
   Ezek után egyre jobban várom, hogy milyenre sikerül az úszás a versenyen. :-)

A power hét

11 és fél órás hét, egész jól ment. A szerda és a szombat volt a pihenőnap. :)

Hétvégére visszatért a jó ídő így jöhettek az érdekesebb játékok!

   Szombaton gondoltam egyet, bedobtam az úszócuccokat a neoprénnel a hátizsákomba, felkaptam az egyrészes triathlonruhámat, így azt is tesztelem a verseny elött, rávettem egy futópólót, mezitlábra a Zoot csukát, egy napszemüveg és indultam is futva a közeli bányatóhoz. Jó ídőben szoktak lenni kint sokan, ezért egy kis dilemma megelőzte, hogy csináljam e ezt az egészet de aztán belevágtam. És lám bár volt egy pár napozó ember már kint, mégsem mutogattak rám és nevetgélt rajtam senki! :-) (hülye előitéletek meg parázás)

   Lefutottam a partra, a triathlonruhára felhúztam a neoprént és elkezdtem úszni, de megint előjött, hogy kifulladok párszáz méter után. 600 méter volt az egész kb. Szerintem egy kicsit szűk a cucc...Le fogok vágni a lábából és a karjaiból, hogy jobban fel is csússzon a vállamnál, talán segíteni fog. Ez bevált dolog nem az  én őrűltségem. Na jólvan úszás megvolt ki a vízből neoprén le futócipő fel és már futottam is haza. Azért nagyon feelinges volt ilyen speciális cuccokban könnyedén lenyomni ezt. Nincs átöltözés, szárítkozás, csak ki a vízből, neoprén le, vízesen cipőbe be és futás, nagyon király dolog! Az egésznek a meleg,  a perzselő napsütés egy plusz töltetet adott, nagyon tetszett! Mondjuk végig éreztem már futás közben is, hogy nem vagyok toppon, így ennyi volt a szombat, csak egy lájtos tesztelős móka de annál élvezetesebb. :-)

    Vasárnap. Változott a triathlon verseny bringaútvonala. A tó mellett egy 5 kilóméteres kört kell nyolcszor teljesíteni. Így vasárnapra állt a terv eltekerek és megnézem a váltózóna környékét is és betekerem a bringaútvonalat. Nagyon hasznosnak bizonyult. Így nem ismeretlen területen kell az első körökben óvatoskodnom, megismertem az emelkedők helyét, mennyiségét, jobban tudom így az erőmet tervezni, beosztani és taktikailag felhasználni. 2 kört nyomtam. A pálya nagy része elég szűk erdei aszfaltozott sétány 2 kemény emelkedővel, majd egy kissebb része szintén szűk, a főúttól elválasztott bicikliút. Összeségében egy nagyon hangulatos útvonal. A tópart, egy szépen gondozott strandrész, szintén nagyon klassz.
    Ami az edzésrészét illeti, nyomtam neki! Kaptam pár lámpát, és az erdőben a pálya illetve váltózóna keresésnél is csak lépésben gurulgattam, de ezen kívül tapostam a pedálokat. 47 km bruttó 31+ km/h-val lett a végére. Jóó volt, el is fáradtam.
   Várjunk csak még egy fontos dolog. Megjött az Aerodrink kulacs a kormányra, kösz a tippet Mata, teszteltem ezt is és a versenyre kiválasztott energiaszeletet is, Nutrixxion 201 kCal-ás 55grammos energiaszelet. Felvágom majd 4 darabba és úgy pakolom a bicajon a kistáskába. Jó lesz mindkettő. Amit különösen hasznosnak találtam, hogy ezzel a kulaccsal, evés közben is lehet a szilárd kajához könnyedén hozzákortyolgatni, hogy gyorsabban oldódjon és csússzon a cucc. Szuper!

Profile Design Aerodrink

   De ennyi mozgás még nem elég! Ez a power hét vagy mi. :-)  Jöhet a ráfutás 20 perccel késöbb, egy sikertelen ebay aukció és a maradék fél energiaszelet elmajszolása valamint fincsi házi bodzaszörpimmel való feltankolás után.
   Az első kilóméter nem tetszett a lábaimnak de aztán ráálltunk szépen egy utazó tempóra. Nagyon jó lett a tempó-szívritmus arány, ugye a bicajozás után vagyunk, 11 km, 4:51 p/km, 150 áp.

    Frankó dolgok történtek a héten, az úszás-neoprén dolgot még meg kell oldanom, de ezt leszámítva nagyon tetszik, hogy különösebb megerőltetés nélkül végigcsináltam a hetet, és most hétfőn bár a lábaim jeleznek, érzem hogy erős vagyok. Nagyon látom, hogy a fokozatosság hosszú távon nézve is nagyon fontos. Szépen épülgetnek a mozgásaim a 2. évben is. Most már elbír ennyit a testem különösebb pihenés nélkül. Ma azért az lesz, de holnaptól intervall futás, melóba tekerés, úszás...lájtosabb mókák, és aztán vasárnap, VERSEENY!!! :-)

Kezdődik az ídőmérő :)

    Már minden box hangos, melegítik a motorokat. A megfelelő térképet az ECU-ba betöltöttem én is, a fogyasztás most nem számít, ídőmérőre csak power kell! Speciális papucsokot is raktam fel, ZOOT Ultra Race 3.0. Zöldre vált a lámpa a depó végén. Kigurulok és párszáz méter után érzem a motor stabil, van visszajelzés a futóműből :-), a gumik melegek! El tekerem rendesen a gázkart, ráengedem az erőt az aszfaltra, de persze nem lövöm még el minden puskaporom, azt majd a versenyen, most még altatom az ellenfeleket. 4 kört (km) nyomok meg, 3:58, 3:51, 3:50, 3:53 (175 áp). A 4. körön (182 áp) kicsit túlmelegedett a motor, de semmi vész, még egy kicsit finomítani kell a befecskendezési térképen. Azt hiszem dúsítani kell a keveréket, magas fordulaton még több nafta kell, hogy hűtsük a rendszert! ;-)
   Ezután már visszavettem a gázból, a bal kormánycsutkán egy gombnyomással visszaváltottam a nyomaték prioritású térképre és így még gurultam 5 kört kényelmes gumitesztetős (cipő) üzemmódban 4:44-es átlagra (154 áp)...csak élveztem a sportot.
  Ezután az usziban lenyomott 1800 méter gyorsúszás volt a hab a tortán ;-)

(Ha egy szót sem értettél az egészből ne aggódj, a hiba nem a te fejedben van)

Nagy égés lesz Julien!

   El akarom mesélni milyen király volt a 30 kilóméteres csapatás a TT bicajjal, majd egyből utána az úszás, de csak ülök és semmi konkrétum nem jut eszembe!  Tökre fel vagyok dobva, élmény volt!
    Talán ami új volt, hogy a bringán 6 km után elkaptam egy versenybringást, csak minimál voltam gyorsabb nála, de nem akartam szélárnyékozni így megelőztem, végig rajtam volt 15 km-ig, a fordulómig. Kentem is ezen a szakaszon, 34km/h-s átlagot mentem az emelkedők és szél ellenére, gondoltam is rá felőlem gyere öcsi, vágom én szívesen a bozótot, ezért jöttem ki, viszont neked mit ér így az edzésed...persze lehet ő jóval nagyobb távokon mozgott...na mindegy.
     Hazaértem fél kilencre, ilyenkor már az usziba szoktam indulni, úgyhogy gyorsan feltöltöttem a félig üres izós kulacsot, gyorsan összedobtam az úszós cuccokat és már indultam is. Egy fordított brick edzés kúúl.:) Az usziról azt gyanítom, hogy az ironmanek nem ide járnak edzeni, mert megint én voltam a terminátor a gyors sávban a magam 500-aival. Egyre jobban mennek, sokat próbálgatok közben már egyre több figyelmem marad a technika csiszolására, nem a levegőhiánnyal vagyok elfoglalva. Azt hiszem egyre hatékonyabban húzok, érzésre nagyon jókat húztam kevesebb csapásszámmal.

   Csak jönnek a gondolataim! :-)

    Szóval pár napja már csak a triathlon versenyen jár a fejem. Olvasom a triathlon blogokat, triathlon oldalakat.
    Hétvégén meg betekerem a versenyútvonalat, ha esik ha szakad, nincs messze. Már múlt vasárnap akartam de esett az eső, ja igen 13-14 fokok vannak napközben, le is fagytak a lábujjaim most a bringán, szép fordulatot vett a nyár....de nem panaszkodom. "Don't be a pussy!" - Paul (2011) :-)
    Erőben ameddig eljutottam eljutottam, a mai úszás után éppen azon mosolyogtam magamban a zuhany alatt, hogy filmbe illő, hogy az utolsó pillanatra áll össze az úszótávom!  Gyakorlatilag a versenyen fogok először egyszerre, vagy inkább pihenés nélkül leúszni 1500 métert . Két 750-es kör lesz partramászással.  
   Szóval oda fogom tenni magam aztán meglátjuk ez mire lesz elég. Remélem nem égésre mint Juliennek a Ford Fairlane kalandjaiban! :-) Egy jó vasárnapi jamboree lesz részemről, kicsit legyilkolom magam testileg, de fejben pozitív lezek végig akárhogy is alakul, ez biztos. :)

   Ja igen az olvasgatás triathlon témában...Ledöbbentem, amikor olvastam, hogy a legutóbbi középtávú versenyén,  Ironman 70.3 Switzerland-on, Michael Realert 3:44es ídővel nyert. 22:32 perces úszás (1,9km) után, 43km/h-es átlaggal letekerte a 90 kilóméteres bringatávot, ez 2:06:48 órát jelent, majd levezetésként futott egy 1:12 es félmaratont!!!!!! Baszki! :-)

   Még valami. :-)

  Múlt szombaton elmentem itt egy tóhoz és úsztam 1000 métert, hideg volt, szél, sehol egy lélek, csak a természet a nádas és a tavat körülvevő erdő fái. A víz közepén, 250 méterre a parttól furcsa érzés volt kicsit. Szokni kell ezt a magányt meg a környezetet azért. A neoprén miatt nem aggódtam elmerülni biztosan nem fogok, de nem szabad ilyen közegben könnyelműsködni. Ami az irányba úszást illeti, én is húztam mindenfelé kellett rendesen állítgatni a kormányművet, de a tájékozodásból kaptam így egy kis ízelítőt.
   A rossz ídő miatt múlt héten 5 és fél órát mozogtam csak, nem volt sok... most a héten nyomok egy brutált és utána már a verseny hetébe is értünk. Itt az elmúlt két hét benne a sok, de rövid balti-tengeri úszással.

   Na jó éjszakát gyerekek bezárul Hakapeszi Maki mókatára meg minden...de közben itt ez az idióóóta zene szól éppen a Hardrockradion...súlyos...

Képek egy esti futásról

    Semmi különös, az érzést nem lehet visszaadni sajnos (a telefon képminősége sem segít ebben), de  ma zenét hallgattam futás közben, így csináltam a telefonnal néhány fotót. 15 kilómétert futottam (5:01p/km, 151 áp), nagyon jól éreztem magam a lehült ídő ellenére is. Képek:

Naplemente

Már a hold világít a mező felett

Jegenyesor

Lovak

Egy régi betonúton két tábla búzaföld között, itt most a búza és a Hold