Ídén mindegyik versenyt törölték, ahol terveztem indulni. Az utoló remény a World Games Of Mountain Biking volt, és nyár elején, közepén még én is optimista voltam, hogy ez összejöhet, nagyon visszaszorult a vírus. Ám ahogy augusztusban megint felgyorsult a vírus terjedése, végül ezt a versenyt is kénytelenek voltak lemondani a szervezők.
Viszont tavaly annyira megtetszett ez a környék a bike trailekkel, a leogangi bike parkkal, hogy úgy döntöttem, ide vissza megyek megint bringázni.
Érdekes módon nem dúskált a környék szállás ajánlatokban. Arra számítottam, hogy a jelenlegi helyzetben bőven lesz kínálat. De például a panzió ahol tavaly szálltam meg, egyáltalán nem fogadott vendégeket. Egy ídős házaspár vitte a panziót, talán nem vállalják a rizikót.
Gyuszi is jött volna Magyarországról mint tavaly, ám a szeptemberi határ lezárás ezt meghiúsította. :(
Végül találtam egy bomba jó szállást. Berghotel Seidl-Alm. Fent fekszik 1800 méter magasan a hegy tetején Saalbach és Leogang között. Árban az egyik legkedvezőbb ajánlat volt, ráadásul all inklusive. Így nem kellett kajáról gondoskodnom. Perfekt!! https://seidl-alm.com/en/home_en/
Egy privát út vezet fel a hotelhez. Egy sorompó fogadott, de telefon és már nyitották is. :)
Egy ilyen hotelben azért kicsit speciálisabb az ügymenet, recepción csak korlátozott ídőpontokban van kiszolgálás, így miután felértem, várnom kellett "nyitásig". Addig körbe tekertem a közeli csúcsokat. Innen ez már csak pár száz méteres szint különbségeket jelentett. :)
 |
| Grosen Asitz, 1914 méter |
Átvettem a szobámat, megvacsoráztam, ez a nap az utazással tökéletesen alakult. A full inklusive ellátást itt úgy kell érteni, hogy üdítő italok, kávé, tea egész nap, kaja reggeli, ebéd, vacsora. A legjobb, hogy az ebédet lehetett kérni túra csomagként. Így nézett ki egy "Lunch paket". Este 7től 9ig helyi sör ingyenesen.
 |
| a "lunch paket" |
Az első teljsen napon Leogang felé vettem az irányt és egyik trailről a másikra jutva leértem az ismerős városkába. Onnan a tavaly már bejárt útvonalon másztam vissza a szálláshoz. Elég is volt ez a túra egy napra. Főleg, hogy van egy kimondott "Wurzeltrail" nevű gyökerekkel teli szakasz ami nagyon nehéz technikás terep volt. Van hova fejlődni montin az biztos.
Itt egy kis videós összefoglaló a napról. A megosztott videók a táj és a pályák jellegét hivatott bemutatni biztonságos(nak érzett) tempóban.
A következő napra terveztem a fő túrámat. Feltekerni a Schattbergre 2100 méter magasra, onnan Európa egyik legszebb panorámatrailjén legurulni Hinterglemmbe, onnan pedig visszamászni a szálláshoz 1800 méterre. Az első lejtmenet máris két kék trailen vezetett lefelé.
Panorama-trail:
Majd a Monti-trail:
Feltekertem a Schattbergre.
Majd jöhetett a várva várt Hacklberg-trail
első rész:
második rész:
harmadik rész: (Buchegg-trail)
Visszaérve egy jég ideg kólával kiültem a hotel előtti pázsitra és csak élveztem a táj látványát az eseménydús nap emlékeivel.
Esténként felsétáltam valamelyik csúcsra a szállás mellett és megnéztem a naplementét.
Na és persze hallgattam a helyi dallamokat. A Grosser Asitz tetején... :D
Gyorsan elrepült ez a pár nap, ahol felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. Biztos, hogy jővőre is visszatérek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése