Terveztem egy új útvonalat, amivel 240 helyet csak 235 km a táv. 😂 (Blogbejegyzés 2015-ből: Bicajjal a strandra) Cserébe bevitt olyan susnyásba, hihetetlen. Igaz, szigorúan nézve teljesítette a tervezési kritériumot, hogy paved roads only. Ez egy érzésre körülbelül 1800-ban lerakott macskakőves utat jelentett a semmi közepén szántóföldek között, amit még a traktorok is elkerültek... Visszafordulni és kerülni nem volt kedvem, szerencsére kijutottam innen pár kilóméter után.
A bringa jól ment és kényelmes is. Egy problémám szokott ezen a bicajon lenni, hogy 1 óra tekerés után elzsibbad a jobb tenyerem. Vagy ott nyomok el egy ideget vagy egy eret, de az is lehet, hogy az ülés pozíció miatt a hátam, vállamnál van a probléma kiinduló pontja. Ám érdekes módon ezen a napon megkímélt a kéz zsibbadás, aminek természetesen nagyon örültem.
Ez az új útvonal a Meklenburgische Seeplatten keresztül (az a sok tó között a lenti térképen) nagyon szép volt. Igaz, így betévedtem még elég kellemetlen homokos földutakra is a verseny bringával, ám ez nem zavart igazán, megoldható volt.
Úgy 100 km megtétele után letört az ülésre hátul rögzített dupla kulacstartó. Fasza... a kettő kulacsból egyik még tele volt. Kénytelen voltam a kulacsokat a bringapólóm hátsó zsebeibe tenni. A tartó meg ment az árokba...
180 km után már törzshelyem van ahol meg állok egy rövid technikai szünetre, hogy erőt gyüjtsek az utolsó etapra.
 |
| IM táv done |
Ketyegtek tovább a kilóméterek és ezúttal megúsztam eléhezés nélkül. Jobban odafigyeltem a folyadék és energia bevitelre. Azért Rostockba érve már toltam előre az SMS-t, hogy a strandon szükségem lesz egy jéghideg cukorral teli kólára. 😋😁
 |
| job done |
 |
| kóla done |
 |
| Északabbra már csak hajózni lehet |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése