Maradj nyugodt és fuss egy király maratont!

Négy és fél éve kezdtem el futni. És ez már a harmadik. Egy év, egy maraton. Szerencsésnek érzem magam, hogy a multisport felé vitt az érdeklődésem. Úszás, kerékpározás változatosságot visz az állóképesség növelésbe. Az utolsó 4 hetet szorgalmasan lefutottam, könnyű hisz szeretem, de a maratonban nem csak néhány hét futása lapul, hanem az egész idei évem. a Téli görgőzések, a tavaszi 4-5 órás tempós kerékpározások, a rendszeres úszás. Versenyek. Minden szempontból erősebb lettem tavaly óta, szerettem volna ezt kihozni magamból a versenyen.

Főleg ezen a versenyen. Tavaly lehidaltam. Annyira dicsértem is, hogy szerintem Snatch ennek hatására is kapott kedvett itt futni. Szerintem a végső lökést az adta meg neki., hogy mondtam nálunk aludhat ha indulni szeretne Berlinben.

Szombaton érkezett. :) Csak a héten elkapott valami vírusos nyavaját. Shit. Én meg próbáltam nem kimutatni, de nagyon paráztam, hogy elkapom a vírusait és majd a verseny reggelére jól letaglóz. Szerencsére megúsztam. Keddig...ahh, utána már egál, collateral damage.. :)

A Maraton expó bejáratánál találkoztunk, a reptérről egyből oda jött. Nem nézett ki valami acélosan, látszott rajta, hogy nem kerek a téma. Felvettük a rajtcsomagjainkat. Engem besoroltak az utolsó, H jelű rajtzónába, mivan?? Reklamálás után átirányítottak egy kőszívű öreglányhoz akit semmi más nem érdekelt, csak BIZONYÍTÉK egy hiteles futó ídőről. Levadásztam a tavalyi eredményem netről, mire átragasztotta a H-t C-re. 2:54-el kezdődő ídővel Berlin maratonon ennyire vagy elég öcsi, C szektor oszt csá! :-))

Perfekt futó ídőjárás virradt ránk vasárnap. A bradenburgi kapunál feljöttünk az S-Bahnból és a nép már minden felől özönlött a versenyközpont irányába. Bejutottunk, majd jó futást kívánva elváltak útjaink Snatchel.

Bemelegítés, rajtzónába be, fókusz, rajt!


1. kilóméter 3:44, ez túl gyors. Lassítok.

5. kilóméter kialakul a ritmus. Utazom.

A hangulat szenzációs, bandák, élő zene, borsózik a hátam az ütemektől. 1 millió szurkoló a pálya mentén, a nevedet kiáltják, Los Jozef! Super Jozef ! :) Intek, mosolygok, viszonzom...

Csippan a félmaratoni szőnyeget 1:23:34. Eddig erőlködés nélkül kell mennie, akkor jó az iram. Megvan.

25. kilóméter. A lábaim merevednek, elkészültek. Durva  a tempó. Ilyen sebességgel az 1 hónap alatt csak a triatlonon futottam. Kevés. Felírtam.

30. kilóméter. Innen már mindig nehéz. Elkészült izmok, fáradó test. Az egyik német top atléta mondta a verseny után, amikor kérdezték, hogy érzi magát, mivel összeesett a célban: "Marathon ist kein kinder fasching!"  avagy  "A maraton nem farsang gyerekeknek!"

nem, viszont némely felnőttnek..
33. kilóméter környékén a Kudamm-on várnak rám a csajok. Rövid megállás, pacsi, tovább. Már belül az utolsó 10-en. Nehéz, de megy a dolog, fel a Potsdamer Platzhoz, az utolsó emelkedő. Lépegetek el a körülöttem futóktól, maradt erőm tartani a tempót.




40. kilóméter. Szinte a célban. Tudtam nem jön már a fal. :) Vajon az elitek mit futottak ötlik be ahogy a Brandenburgi kaput meglátom magam előtt, átfutok alatta, már csak 200 méter. És cél.


Hihetetlen volt, megint megcsináltam. És hogy. Féltem a faltól... félek a faltól... Pesten adott arcomba rendesen... talán ez tanított meg az óvatosságra. Már van tapasztalatom és talán némi érzékem is a maraton futáshoz. Futni egy maratont, le tudni a 42,2 kilómétert, le lehet akárhogy. Megoldható. De a lehető leggyorsabban, az erőnket jól beosztva, konstans, meghalás nélküli maratont futni! Ebben rejlik a maraton futás nehézsége. Ezt összerakni. Ez A maraton. Úgy érzem nekem megint sikerült. Köszönöm Berlin!


Volt is öröm a célban:



Kidőltem a Reichstag előtti pázsiton, élveztem a napsütést a sört :). Jöttek a csajok, jött Snatch, majd lassan elindultunk haza. Ezzel véget is ért az idei maratoni kalandom.

1 megjegyzés:

  1. jó így pár nap után is megnézni ezt a bejegyzést, különösen az új videóért :) hatalmas a családod na! és én, mint bennfentes még a lányod videóját is láthattam :) az se rossz :D

    VálaszTörlés