Az első Roth sztorim

Mert még egy lesz idén.

Január elején már nem halogathattam tovább a dolgot, ha 2016-ban hosszútávot akarok menni, lépnem kellett. Már így is rég el voltam késve... Csak én képtelen vagyok valahogy (fél) egy évre előre tervezni. De hosszútávnál ez van. Tudtam a Challenge Rothról, hogy Németországban ez AZ ironman. Brutál jó szervezés, rengeteg szurkoló stb... Felnéztem nagy naívan az oldalukra január elején, fél évvel a 2016-os regisztráció megnyitása után, vajon? :-)) (2015. július 17-én 1 perc alatt elkelt az összes, 3000+ starthely.)

Ekkor láttam, hogy december 6-án volt egy rövid ideig lehetőség jótékonysággal egybekötött regisztrációra, de lemaradtam erről is ugye. 50 Euró plusz... Ha a regisztrációs díjat, az utazást, az ottani szállás fogalalást (családdal)...szóval ha mindent összeadok mibe kerül ez a móka, ez az összeg már nem oszt nem szoroz, és  (remélhetőleg) tényleg jó helyre kerül--SternStunden. Szóval éltem volna a lehetőséggel...

Miután képbe kerültem Rohttal kapcsolatban, jöhetett a B terv, a moritzburgi BarockMan. Közel van, relatív kis létszámú, megfizethető stb...Írtam is előző posztban, szimpatikus verseny, oda regisztráltam.

Múlt hétfőn mondja Ronald aki az úszást tartja, hogy jött hírlevél Rothtól, kiosztanak még pár egyéni induló starthelyet. Hú mondom király, de ezzel a lendülettel meg is feledkeztem róla. De másnap Ronald küldte a linket. Annyi volt a hír, hogy aki indulni szeretne, írjon levelet adott email címre és egy kis szerencsével akár rajthelyet nyerhet. ..hmm...

Gondoltam írni mindenképp írok miért ne próbálnám meg ezt a lehetőséget! Da ha már ilyen sejtelmes a dolog, akkor írok egy rövid ajánlót magamról a légyszi mellé. Megírtam, hogy 2012 óta triatlonozok, hogy évről évre fejlődök, hogy 2015-ben már voltak korosztályos bajnoki eredményeim Berlin-Brandenburgban, hogy sok olimpiai és két középtávon indultam és marhára boldog lennék ha első hosszútávú versenyem épp a Challenge Roth lehetne. Ja és hogy gyors futó vagyok a fémaratoni és maratoni ídőmmel. Másnap jött a válasz:

"Dear Jozsef,

Thank you very much for your email and your interest in DATEV Challenge Roth taking place on 17th of July 2016. 

You are lucky! We have a single slot for you!"

Királyság vagy királyság!?!! :-) Egy szépséghibája volt a dolognak amit az emailben nem írtak előre, hogy az ár a jótékonysággal egybe kötött magasabb összegű. De ahogy fentebb is írtam, ez a kis plusz nem probléma, sőt.

Csak ki kellett találnom ezek után mi legyen Moritzburggal. 2 hosszútáv 5 héten belül, no go! Pár napnyi agyalás után lemondtam Moritzburgot majd regisztráltam ide. 2016: Challenge Roth!!!

Azért ez a verseny más dimenzió! (mondjuk az ára is...) Ez a kép jól jellemzi a verseny hangulatát. Az egyik komolyabb emelkedőn a  "Solarer Bergen" így fogadják a versenyzőket a szurkolók:

Jó lesz nagyon, megyünk egész család. A Berliner Wasserrattenektől is indul még egy fiú és egy lány. Ők sem egyedül jönnek. Csinálunk egy nagy triatlon bulit! Let's rock! :-)

Örülök, hogy több dolog is kedvezően alakul. Szintén január elején, egy évnyi kiba.....türelmes várakozás (és egy hihetetlenül elbénázott ebay aukció) után végül sikerült meglőni álom triatlon bicajomat. Cannondale Slice, 51-es vázmérettel. Ezt kerestem égen, földön (használtan, megfizethető áron). Végre horogra akadt egy kiváló példány.

Cannondale Slice Hi-Mod, full SRAM Red, Cannondale Hollogram SL hajtókar, kerekek nélkül. 2011-es modell, 2012-ben vásárolt, első tulajtól, 1740 km-t futott. Ahogy a képen látható 7,93kg-ot nyom a vas (inkább karbon, ezen minden karbon...)

Cannondale Slice  Hi-mod RED (2011)

Végre a triatlon bringa projektre is pont került... Mostmár tényleg csak egy kis sportolgatás maradt hátra... :-)