Berlin Halbmarathon 2013

   Napsütés, kék ég, idén tavasszal először, pontosan ídőzítve a a verseny napjára. Ez nagyon jó volt. A hideg még maradt és kaptunk mellé szeles ídőt. Ez viszont nem segített.
   10:05, Go! Pörögtek az első kilóméterek,  3-4 után kezdtem azt hinni, hogy a futás 2012 után megint "gyerekjáték" lesz. :-) Tévedtem! A 10. km-nél már vágtam, hogy a lapok ma máshogy vannak leosztva. És jött is a "Boom! Here comes the boom, ready or not..." Elkezdődött a küzdelem. Talán a táv korai szakasza miatt fejben volt kimondottan nehéz. Támadni nem is tudtam, csak védekezni, menteni, egészen a 16. kilóméterig. De ahogy fogyott a táv, úgy jött meg a remény. :-) És a 16. km után bemondtam az "all in"-t. Ha nem is maradt bennem már sok minden. Azért innentől lépegettem újra át az embereken. Ez plusz biztatást adott, hogy én jobban állok erővel mint a körülöttem levők, nem lehet gond. Nem is volt. :-) Csak nagyon elkészültem. Talán az eddigi legnehezebb félmaratonom volt.  Cserébe, mivel a 30000 induló több mint 99 százaléka még mögöttem rótta a kilómétereket, volt:

-befutó csak nekem, név és ország felkonferálással

-bőven sör, az egész családnak jutott :-)

-szabad hely a masszázsnál (semmit nem ért)

-még sivár terep a ruhamegörző teherautóknál.

Néhány adat:
10k: 38:10
15k: 58:07
fm: 1:21:26 
áp: 173 (91%)
át:  3:51 p/km

Futás log: Tmex Run Trainer
(két dolgot próbáltam észben tartani: órát startnál elindítani, célban megállítani. A második már nem sikerült...)

Következő nap már úszó edzésen voltam, fullos program. Nincs megállás. :-)