Ja, hogy meniszkusz sérülés

Amióta bele lendültem az állóképességi sportokba, első triatlon versenyemen lezúztam a vállam. Liepnitzsee triatlon 2012

Két évvel később egy közös bringázáson a kulcscsonttörés is megvolt. Másfél évig volt fémlap a vállamban de újó volt miután kivették...

Pár év és jött a kedvencem! Kiderült, hogy asztmám van. Ez is simán sporthoz köthető, télen problémás nekem leginkább a száraz, hideg levegő miatt.  (Nyugi azért  nyárra is marad allergiás formában) Ez volt az, amikor már át kellett gondolnom a helyzetemet és új kompromisszumokat kötnöm a sport terén.

Aztán ahogy idén szeptember közepére bedurrant a térdem és egész november elejéig gyakorlatilag egyáltalán nem tudtam terhelni, az húzós volt. A doki először szalaghúzódásra gyanakodott,ezért nem volt egyből MRT, manuális terápiára küldött. Nem igazán értettem, hogy a párszor 20 perc masszírozás mit fog megoldani, amikor 2 km séta után is fájt, nem hogy sportolás, ennek ellenére nem türelmetlenkedtem. 1 hónap után viszont vissza mentem dokihoz mert egyáltalán nem javult. Annyi tapasztalatom már van sport terén, hogy több hetes pihentetés után egy óvatos mozgásnál milyen reakcióra számíthatok. De miután a pihentetésnek semmilyen hatása nem volt a mozgás után jelentkező tünetekre, belül már igazából tudtam (akármennyire is reménykedtem az ellenkezőjében), hogy komolyabb baj van...

MRT vizsgálat, and of course... belső meniszkusz szakadás. Harmadik fokú amit általában már műteni kell, mert annyira sérült és/vagy fáj.

A kórtörténetemmel már lassacskán egyedül lefedem a állóképességi sportot űzők tipikus sérüléseinek teljes spektrumát...

Jöhet németül a diagnózis rövid verziója?

Beurteilung:Schäghorizontalriß des dorsalen Innenmeniscus mit partiellem Übertritt in die Parsintermedia i.S. einer beginnenden radiären Komponente (Grad Ill-Läsion), kombiniert mitsubchondralem Reizödem in Höhe des angrenzenden medialen Tibiaplateaus sowie diskretes
Weichteilödem in Hdhe des medialen Kapselbandapparates, am ehesten i.S. einer
Mitreaktion. Eher geringgradig ausgeprägte Bursitis praepatellaris subcutanea.Keine signifikant vermehrte Gelenkflüssigkeit.

Ez a fenti kínai szöveg így néz ki MRT felvételen:

belső meniszkusz szakadás

 Amikor a legjobban fájt minden féle mozgásra, az elég meredek volt. Látod, hogy ott a lépcső és gondot fog okozni. Amíg az ember egészséges el sem tudja képzelni, milyen lehet, amikor már egy sima lépcső is komoly akadállyá válhat.

Már pár éve futottam és mivel imádom, többször is megfordult a fejemben, vajon mi állíthat meg, mi veheti ezt el tőlem. Cak a térdem, a lábam meg ne sérüljön, gondoltam magamban. Erre jött az asztma, Bummm!!! Sérülés? Az nem is kell. Csak épp nem kapsz levegőt és a sportnak már vége is. Kész! Ezt eléggé övön alúli ütésként értelmeztem...

Aztán a kezdeti pánik után kiismertem ezt a betegségemet a tünetekkel, alkalmazkodtam, tudom mikor mire kell figyelni és szinte visszatértem két év alatt egy teljesen tünet mentes kerékvágásba minimális ídőnkénti gyógyszeres segítséggel.

Igen? Sportolgatunk? Na akkor mégis jöhet a mechanikus megoldás elvenni a kedvét a gyereknek a futkosástól! Meniszkusz sérülés, degenerációs elváltozás (gyakorlatilag) nem gyógyul, nem visszafordítható! 

Figyi, hányadik menetben járunk, mert ha így folytatódik lassan rám kell már számolni.

Vagy épp egy Z kategóriás hollywoodi filmben játszom azt a szerencsétlen flotást, aki már a film elején szentimentálisan meséli mennyire szeret sportolni és mennyire  fontos ez az életeben. És pár perccel később ő az első akinek menekülés közben leharapja a lábait egy zombi tyrannosaurus rex mert a lúzer megbotlik a cipőfűzőjében.

A meniszkusz sérülést enyhébb esetben terápiás módzserrel, nagyobb sérülés esetén operatív úton lehet kezelni (Arthroskopie). Műtéti úton adott esetben még varrni is szokták ha olyan a sérülés, de általában kiműtik a levált, elszakadt részeket. Ha szerencséd van és a sérülés nem érint túl nagy meniszkusz területet akkor akár simán mehet tovább úgyanúgy a sport is. 

A kedvenc kórházamban, ahol már lassan törzsvendég vagyok, a ortopédia sebészeten nagyon korrektül felvilágosítottak mi ez az egész és mik a lehetőségek, reális forgatókönyvek. 

Az ídő persze közben telt, MRT, meg átutalók, és amikor ez a kórházi ídőpontom volt, már két hete  rohamosan javuló félben volt a lábam. Direkt el is kezdtem óvatosan bicajozni, meg kimentem futni rövideket, hogy lássam most csak nem fáj mert már semmit nem mozgok, vagy tényleg javul. Dokinál is jobb a terápia eldöntéséhez, mivel nekem a további sportolás egy fontos szempont, ami nekik meg így fontos input lehet a jó döntéshez.

Két berlini sport/térd specialistánál is ídőpontot kaptam. Egyiknél november végén voltam, másikhoz holnap megyek. 

Röviden az első térd doki kezelési terve: -Most nem fáj. Most nem műtjük meg.  De ez fog megint fájni. Akkor megműtjük. (Nem szabad hagyni ha fáj mert porcot tönkreteheti és akkor tényleg nagy a gond) Utána minden ok lesz. Nem fog fájni és sportolhatok, ahogy eddig. 

Mindeközben a sportolás újra kezd belendülni. Teljesen tünet mentes vagyok, élvezem a mozgást , kezd visszatérni az erőnlét, az állóképesség.

De a legjobb az első rövid futás volt. Csak ki akartam menni. Futni. A térdem semmit nem jelzett. Már 5 km és minden a legfaszább. Annyira jó volt. Mint aki újjá született. És azóta sem fáj.  Ma is futottam, igaz full lazában egy húszast. November vége óta bringán is 200km feletti heteket nyomok ami nekem teljesen ok.

Nem tudom mi lesz ebből. Sajnos félek, hogy a dokinak igaza lesz. De úgy döntöttem mindent  csinálok, ahogy jól esik, és majd kiderül mit szól hozzá a térdem. Nem fogok előre parázni. Ha meg kell majd műteni, megműtik. Elvileg egyik legjobb térd doki Berlinben (pl. EisBären Berlin hokicspat sportorvosa is). Ha utána csak kevesebbet fogok tudni sportolni az is ok. Legalább lesz kifogásom miért ne induljak hosszútávon :D. Egyet szeretnék nagyon. Hogy egy aktív, sportos életmód maradhasson. Hogyha kedvem van akkor kimehessek futni. Erről nagyon rossz lenne lemondani. De hát nem csak a maraton, az élet sem egy kinderfasching...